A könyvtárban egy Facebook-ról szóló könyvet keresgéltem az informatikával foglalkozó polcon, erre teljesen véletlenül találtam rá.
Elsőre a címe tetszett meg. Aztán az alcíme, hogy a MI-t bibliai nézőpontból vizsgálja. És tetszett, hogy John C. Lennox írta. Az utóbbi azért, mert egy könyve volt már a kezemben, és ugyancsak a tetszésemre volt. Annak Isten és Stephen Hawking volt a címe, és ugyancsak a tetszésemre volt.
Szóval semmi tervezett nem volt abban, hogy a könyv hazajött velem.
John C. Lennox
tudós. Elsősorban, mert a világban ma ez számít: matematikus professzor. Oxfordi matematikus tudós.
Lennox másodsorban keresztény. Keresztény tudós. Aki hisz abban, hogy a kereszténység és a tudomány egyáltalán nem áll ellentétben egymással. No, hiszen! S aki ezáltal olyasfajta hitvédő (apolegéta) lett, amilyen a nagy nevű, jú hírű, pompás tollú és logikájú C. S. Lewis volt. Idén, 2024-ben nyolcvanegy éves. Csuda jó kedvű, mosolygós pasas. Nem csak ezen a képen, hanem nagyjából az összes róla készült fotón mosolyog.
Magyarra tizenklenc könyvét fordították le. Nem is tudom, van-e több. Nem egy kiadó adta ki őket. De sokat mondó, hogy kiadók ennyi mindent érdemesnek láttak megjelentetni tőle. 
A kép a moly.hu adatbázisát felhasználva készült. Ha mélyebben érdekelne, itt a linkje a könyvlistának.
Hurrá, itt az MI!
John C. Lennox nem MI-ellenes. Egyáltalán nem. Az MI nem más mint technológia. Ma még különösen csak az. A technológia pedig önmagában semleges.
Én is használom az Mesterséges Intelligenciát, az MI-t. (Ha lehet magyarul rövidíteni, írni, akkor már inkább MI mint AI. Dafke!). Nem túl sűrűn, de előfordul.
Ezt-azt kérdezgettem tőle, de úgy fest, még nem elég okos, így búcsút vettem tőle. egyelőre udvariasan, tréfásan ostoba. Lesz ez majd máshogyan is.
Aztán képeket csinálok vele, ha nem találok megfelelőt a neten a blogbejegyzések illusztrálására. Több oldalt is kipróbáltam már, de egyik gyehennább volt mint a másik, leginkább az ideogram.ai jött be, de itt is kaparom nagyon sokszor az arcomat, hogy milyen sületlen értelmezései vannak. De azért megjárja. Ennek az cikknek a továbbiakban való képei is innen valók.
Az alábbiakat is itt csináltam. A meghatározás valami ilyesmi volt: „John C. Lennox állva beszélget egy androiddal, mögöttük könyvespolc, íróasztal”. eredetileg beleírtam azt is, hogy a könyvespolc és az asztal csak Lennox mögött van, az android mögött a Mátrix című film főcímének zöld alapú betűi futnak. De mondjuk simán el tudom képzelni, hogy ebben az esetben az én meghatározásom volt homályos, mert a képeket a prof és a droid mögött megjelent egy valóban zöld betűkkel írt The Matrix felirat. :-D Egy leíráshoz négy képalternatívát kapunk eze az oldalon. A konkrét név ellenére Lennox prof egyik képen sem szerepel. Mondjuk azt simán eltudom képzelni, hogy ez személyiségjogi kérdés, ezért emiatt nem is rágtam be az MI-re.
De mondjuk az is tény, hogy minden arckaparós megoldása ellenére itt gyorsabban lesz viszonylag megfelelő képem (jó, igazságos leszek, több is volt, ami telitalálat lett!), ráadásul egyedi, tehát szerzői jogot semmiképpen sem sértek a közlésével.
De egyáltalán nem akarom sem fikázni, sem alábecsülni az MI-t.
A számítástechnika matematika alapú. Éppen tegnap láttam egy Facebook-os szöveget. Kár, hogy nem mentettem le. Valahogy úgy szólt, hogy az MI világa bináris, mert tudja jól, hogy minden leírható a nullával és eggyel. S mert matematika alapú és mert sokkal gyorsabban számol mint az ember, a legtöbb dolgot sokkal gyorsabban elvégzi helyettünk. Minden adatot számokba önt, és a számokat elemezve gyárt, keres információkat.
A végeredmény (illeve hát ki tudja, mi is a VÉGeredmény ebben a kérdésben, mert ugyan hol van még a vége?) az emberi aggyal irányított művégtagok, gépek által végrehajtott műtétek és az önvezető autó. Az internetről, a műholdakról nem is beszélve. De még csak az én gyerekkoromban is elképzelhetetlen sci-fi lett volna 3D-s nyomtatóról beszélni,
(Pedig de jó lett volna, ha lett volna! Annyira vágytam a Némó kapitány és a víz alatti város megnézése után egy olyan Mobula figurára, amivel a kádban játszhatok! Ha nem tudod, Mobula egy gigantikus rája volt a filmben. Akkor azt hittem, tulajdonnév. Konkrétan most tudtam meg, hogy nem, ez egy állattani besorolás.)
Az adatok hipergyors keresése, feldolgozása, összevetése folytán, éppen ma hallottam, harminc év bűnügyi történését, adatait kábé 30 óra alatt képes feldolgozni. De Lennox elmondja azt is, hogy a gyógyászatban használva sokkal pontosabban, precízebben és gyorsabban szűri ki a például a röntgenleletekből a megbetegedéseket mintha ember végezné az elemzést.
Készítettem ide egy MI-képet a fent említett, Ideogram nevű oldalon. A következő meghatározásra kaptam az alábbi négy képet: „Orvosi rendelő, egy szemüveges humanoid robot orvosi köpenyben, a nyakában fonendoszkóppal egy röntgen leletet a magasba tartva vizsgál. A háttérben egy asszisztensnő írogat, ő is robot.” Mint láthatod, ebben az esetben a meghatározás és a végeredmény elég jól lefedi egymást. Csak az utolsó kép tréfás: a fonendoszkóp mindkét végén a füldugós rész van, illetve az asszisztensnő a háttérben tökre olyan mint a doki. De egyébként a másik három képen nem nyúlt mellé az MI munkatársam.
Szóval az MI jó, hasznos dolog. ezt mondja Lennox is. S persze a felhasználása messze nem az én gyenge felsorolásomból áll.
Ezzel együtt éppen a héten küldött át nekem egy cikket egy ismerősöm, miképpen teheti tönkre, méghozzá elég gyorsan, ráadásul önhibáján kívül az MI a tanulási, rögzülési folyamatokat. Kattints az előbbi linkre, ha kíváncsi vagy, miként.
Az ember fejlődésében és az MI hasznosságában például Yuval Noah Harari feltétlenül optiimistán hisz. Tudod, ő írta a Sapiens és a Homo deus című könyveket.
Ajjaj, itt az MI!
Például Stephen Hawking óvott az MI-től.
Az általános mesterséges intelligencia kifejlesztése
az emberi faj végét jelentheti.
Az, hogy általános mesterséges intelligencia azt jelenti, hogy mintegy egy „kézben” az összes MI-alapú működési egység. Vagyis egy MI mind felett. Ezáltal az emberiség felett is. (Most olvasom Daniel H. Wilson Robokalipszis című könyvét, hát, apám, pont erről szól, de pacsi, hogy mennyire! S hogy majdnem bele is pusztul az emberség.)
Állítólag Elon Musk sem lelkes miatta. Meg még sokan mások sem. Különbség van a robotok és az MI között. A robot szót egyébként Karel Čapek alkotta, az 1920-ban megjelent R.U.R. című drámájában használta a világon elsőként. A drámája szerint Čapek sem volt optimista a robotokat illetőn. (Persze, igen, írtam a kötetről, amiben a dráma található.)
Egyébként van különbség a robotok és az MI között. Ezt olvasom, ha a Google keresőjébe beütöm a robot, jelentése szavakat: „A robot szó szláv eredetű: a robota szóból ered, aminek jelentése szolgamunka a csehben, szlovákban, ukránul (робота) és lengyelben, valamint a munkát jelenti az oroszban (работа).” Vagyis a robotok jobbára egy munkafolyamat permanens elvégzésére alkalmasak.
Ezzel a szemben az MI már a neve is árulkodó: intelligencia, ami nem természetes úton jött létre. Az, hogy intelligencia azt jelenti, hogy „Az intelligenciát sokféleképpen határozták meg, a komplex fogalom a logika, a megértés, a tudatosság, a tanulás, az érzelmi tudás, az érvelés, a tervezés, a kreativitás és a problémamegoldás kapacitásaira vonatkozik. Általánosabban úgy fogalmazható meg, mint az információ felfogásának vagy észlelésének képessége, és tudásként való elraktározása, annak érdekében, hogy a jövőbeni adaptív magatartásformák során egy adott környezetben vagy kontextusban alkalmazható legyen.” (Forrás)
Mitől lesz etikus, erkölcsös az MI?
Oké, az MI intelligens vagy az lesz hamarosan . De vajon honnan szerzi az intelligenciáját, az ismerete alapjait? Az MI-nek nincsen genetikája, nincsen szocializációja, nincsenek társadalmi kapcsolati, Bitjei és bájtjai vannak, a kettes számrendszerben. Érzései sincsenek.
Minden és bármi, és főleg, ahogy tud, az az embertől származik. A programozójától. S mert nem pusztán arról van szó, hogy egy cipő felső részét kell a talphoz ragasztania, hanem arról, hogy melyik döntés erkölcsös és melyik nem, az MI-nek tisztában kell lennie a helyes erkölcs és a megfelelő etika fogalmával. Ami manapság minimum súlyos ellentmondásokat hordoz magában. Mert a világnézet elválaszthatatlan a dolgok erkölcsi és etikai megítélésétől.
Éppen ezért bár valós a probléma, amit Lennox ezzel kapcsolatban felvet, a magam részéről nem érzem jó példának. Ő arról beszél, vajon miként fog dönteni egy önvezető autó, ha lelép elé az úttestre egy gyerek, és az autó csak úgy tudná őt elkerülni, ha felhajt a buszmegállóba, ahol több felnőttet üt el. A probléma egy átlagos embernek is komoly töprengést, súlyos dilemmát okoz. S nem hiszem, hogy van jó döntés. Az erkölcsi kérdések jobbára nem ilyesfajta dilemmákat jelentenek.
Ez úgy a negyedik kísérlet volt, hogy megértessem az MI-vel, mit is szeretnék látni. A meghatározás a következő volt: „Kis város utcája, egy típus nélkuli autó jön, a kormánynál egy emberi kinézetű android ül, az arcán gonosz mosollyal, éppen elüt öregasszonyt. Amerről jött az autó az útvonalán más emberi testek is hevernek már.”
A képeken, ne feledd, emberi kinézetű androidokat látsz! :-D A harmadik kép aztán végképp értelmezhetetlen. Mi a fene történik az autó anyósüléses oldalán? Hogyan kerül kificamodott láb az autó elé? De itt feladtam.
Viszont egy MI-alapú katonai robot számára minimum ellentmondásos egy harci feladat végrehajtása, ha a működése legalapja, ahogyan Asimov írja, a robotika három alaptörvénye.
1.
A ROBOTNAK NEM SZABAD KÁRT OKOZNIA EMBERI LÉNYBEN.
2.
A ROBOTNAK EGYÜTT KELL MŰKÖDNIE AZ EMBERI LÉNYEKKEL,
KIVÉVE, HA AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ÜTKÖZIK AZ ELSŐ TÖRVÉNNYEL.
3.
A ROBOT TARTOZIK SAJÁT VÉDELMÉRŐL GONDOSKODNI
AMENNYIBEN EZ AZ ÖNVÉDELEM NEM ÜTKÖZIK AZ ELSŐ TÖRVÉNNYEL.
Tehát ha a robotok számára alapvető lenne a robotika három törvénye, az összes katonai robotot azonnal kukázni lehetne és kellene. Vagyis a robotika három törvénye soha nem alapvető az MI működésekor. Vagyis a programózók erkölcsei fognak érvényesülni. Vagyis óriási eséllyel nagy-nagy szarban leszünk.
Egy programozó ismerősöm azt mondja, teljesen igaza van Lennoxnak. A programozók le se tojják Asimov robotikai törvényét, ömlesztik be a maguk választotta tudást az MI-be, és mert az informatikusok lehengerlő többsége nem konzervatív, a Mesterséges Intelligenciából így lesz Mesterséges Liberális.
Gondolkodtál már azon, manapság mi nem működne, ha hirtelen megszűnne az internet? Vagy inkább, mi működne egyáltalán. S mi lenne, ha az internet működését egy emberellenes elme kerítené a hatalmába, aki átlátja az EGÉSZET? Brrr!
A Biblia és a végső idők MI-je
Lennoxnak az MI-vel kapcsolatban, bibliai szempontból két üzenete van. Az egyikkel írásmagyarázati szempontból nem értek egyet. Legalábbis nem teljesen. A másik a következő.
A TEREMTÉS ÉS A TEREMTETTSÉG
A világegyetemet Isten teremtette, alkotta. Minden az ő keze munkája. A Biblia beszél arról, hogy a földi életen kívül van még teremtett élet: angyaloknak és bukott angyaloknak hívja ezt az életet. A bukott angyaloknak van egy vezetője, egy gigantikus szellemi lény. Ő az első Mesterséges Intelligencia. Egykor első volt Isten után. Valamikor Fényhordozónak, Lucifernek hívták. Aztán úgy döntött, elfoglalja Isten helyét. Egyáltalán nem egy olyan tréfás figura mint a nevével azonos című sorozat Luciferje. Az erkölcse ellentéte Isten jellemének.
A Föld is, a növény- és állatvilág is, és az emberpár is teremtmény. Az Édenben az első emberpárt az egykori Fényhordozó vezette félre, csapta be, szedte rá.
Újraolvastam Mózes első könyvének első pár fejezetét. Rövidek. A világirodalom legtömörebb, legszebb, legszomorúbb, legígéretesebb leírása, elbeszélése. Nagyon messzire vezetne, ha most elmerülnék benne, pedig nagy a kísértés... Persze az is valós, hogy nem egy kérdést is felvetnek ezek a sorok.
Nem, csak azért is megállom, hogy elmerüljek Sátán megszólító mondatában: „Valóban azt mondta az Isten, hogy a kert egyik fájáról se egyetek?” Ízlelgesd csak! Egy igaz szó sincsen ebben a mondatban!
Isten azt mondta az első emberpárnak, hogy egy fa van, a jó és gonosz tudásának a fája, arról ne egyenek. Nem a tudás fájáról van szó, hívja fel Lennox a figyelmünket, mert a tudással Istennek semmi, de semmi baja sincsen, itt az erkölcsi ismeretekről van szó. Aztán Lucifer azzal csapja be az embert, hogy az ígéri, ha esznek a jó és gonosz tudás fájáról olyanok lesznek mint Isten. A mondat több vonatkozásában is kongeniálisan hazug. Egy teremtmény lényegénél fogva nem lesz, nem lehet soha olyan mint Isten. Csak Isten lehet olyan mint Isten.
No, és ezen a logikai ponton hívja fel a figyellmet Lennox arra, hogy az MI tulajdonképpen, voltaképpen egyfajta isteni pozícióra való törekvés. Isten mindent-látó szemének a helyére lépés. Mindenek ellenőrzésének a vágya. A világ kézben tartása. S mint ilyen, ha meg is valósul, semmi kétségünk nem lehet abban, hogy nem az emberiség javát fogja szolgálni. Sőt, az MI tulajdonképpen a teremtés aktusának a megismétlési kísérlete: élőt csinálni az élettelenből.
Nincs negyed órája, hogy Szerelmetesfeleségtársam azt mondta, ma találkozott a hírrel, hogy az MI-t megpróbálják élő agyszövettel kombinálni... s ha sikerül, az vajon mi lesz? Fú, micsoda kérdéseket vet fel egy ilyen Frankestein-munka!
A VÉGIDŐK ESEMÉNYEI
Erről írtam már a Hihetetlen4 Magazin legutóbbi különszáma, A világ igazi urai kapcsán is.
A Biblia szerint a végső idők leginkább várt, legdicsőbb eseménye Jézus Krisztus második adventje. Az első advent a megváltás művének az érdekében történt, a második a helyreállításról szól. Az eseményt az egész világegyetem szemlélni fogja, a Föld minden népe pedig átéli. Meg áthalja.
Többször mondtam már, hogy a végidőkről szóló tanítást, idegen szóval az eszkatológiát több magyarázati szempontból lehet megközelíteni. S mert szimbolikus nyelvezetű, a szimbólumok beazonosítása is igen széles palettát mutat.
A két legjellemzőbb megközelítési mód a historikus és a futurisztikus. Az előbbi a történelem során folyamatosan látja beteljesülni a jövendöléseket, az utóbbi pedig mindent a legvégső eseményekbe zsúfol bele.
Én úgy tanultam, hogy a próféciák képeit, amíg csak lehet, magával a Bibliával kell magyarázni. Az egyik igevers, kifejti, magyarázza, alátámasztja a másikat. Csuda szép, izgalmas, időigényes mazsolázás ez. A historikus magyarázat szerintem két legjobbja, legkoherensebbje a következő két kötet.
Háló Sándor: Isten prófétai lámpása (Dániel és a Jelenések könyveinek magyarázata)
(itt elolvasható, itt megvásárolható)
Vankó Zsuzsa: Jézus Krisztus Apokalipszise I-IV.
Lennox bár ebben a könyvében nem nyújt mélységekig tekintő magyarázatot, de a futurisztikus személet képviselője. Nincsen ezzel baj. Csak picit félrevisz a bekövetkező eseményeket illetően.
Két kép van itt, csak kattintanod kell!
A leghíresebb biblia jövendölés a Jelenések könyve. Kép kép hátán, szimbólum szimbólum után. S ott van a leghíresebb jövendölés leghíresebb képe, a fenevad és az ő száma, tengernyi helyen és esetben felhasznált 666. Ami szimbólumot, a Jelenések szövege szerint, ugye, mindazok magukra vesznek valamilyen formában (vagy azonosulnak vele, vagy kényszerből), akik nem maradnak hűségesek az Istenhez. S akik magukra veszik, azok nem üdvözülnek.
A historikus szemléletű magyarázatban a fenevad bélyege valami olyan dolog, ami Istennel kapcsolatos. Ahogyan maga a fenevad és a rajta ülő parázna asszony is a vallással kapcsolatos. A menyasszony az egyház szimbóluma, a parázna asszony tehát az igaz hitet elhagyó egyház.
Itt is két kép van!
A fenevad egy politikai hatalom, amely a hátán hordozza a hitehagyó egyházat. Az asszony kezében egy kehely van, amellyel megitatja a Föld minden népét. A kehely az Istentől kapott igazságok részegítő torzítása, kiforgatott változata, valami olyan tanítás, ami elferdíti a kinyilatkoztatást. (Sűrű, mi?)
Erre utal a 666-os szám is. A hetes a teljesség, Isten száma. A hatos elmarad a hetes mögött, tehát a fenevad és a az asszony elmarad Isten mögött, csak szeretne a helyére lépni. A hatos teremtmény mivoltot jelez. Ám törekszik hetessé válni, ezért a háromszorozás is, háromszor hat, amiképpen Isten háromszor hét, szent háromság, Atya. Fiú, Szentlélek.
Tehát maga a bélyeg nem valami technikai megoldás, például nem egy bőr alá ültetett chip. Ezek vélhetően eszközei lesznek az igazak és az igaztalanok elkülönítésnek, de nem azonosak a fenevad bélyegével.
S most mondok valami fontosat. Engem is szembesítettek vele, nem magamtól jöttem rá, de szemnyitó tény volt. Bár a Jelenések könyve, legyen szó bármilyen magyarázatról (nekem a historikus tűnik igaznak), alapvetően, ahogyan az a legelején olvashatjuk: Jézus Krisztus kijelentése. Megpróbálok nem patetikusan és nagyon tömören fogalmazni. Mert Jézus személye maga a jó hír, a remény, a szeretet győzelme, ezért a Jelenések könyvének a fő üzenete nem a borzasztó események, szenvedések taglalása, a célja nem az, hogy megtalálhassuk a gyűlöletünk végidőbeli alanyát, alanyait, hanem az, hogy a szemünket megfelelően fókuszálja arra, hogy lesz második advent. Vagyis nem a megpróbáltatásokra, hanem a második adventre kell készülnünk. Óriási a különbség!
S Lennox könyve is ezt az üzenetet képviseli. Bárhogyan is lesz, bármi is a próféciák valós beteljesülése, akármi is ebben az MI szerepe, ami nagy-nagy eséllyel az ellenség kezében gyalázatos, adott esetben akár önálló tettekre képes technológiává is válik, de a legfőbb üzenet az, hogy Isten szeret bennünket, és a szeretet legvégül győzni fog.
POST SCRIPTUM
Tegnap este történt. Írogattam egy másik könyv értékelését. Történetesen tökéletesn összefügg ezzel. Most, amikor írom ezt az utószót, még nem élesítettem a bejegyzést, mert nincsen még készen. A könyvet Daniel H. Wilson írta, a címe: Robokalipszis. A szóösszetétel önmagáért beszél: igen, egy MI öntudatra ébred, és ennek következménye lesz az emberiség majdnem tökéletes felszámolása, kiirtása.
Felmentem a ChatGPT oldalára. Először kértem tőle, kísérletképpen egy rövid értékelést a könyvről, adott szempontok szerint. Aztán meváltoztattam egy apró szegmenst a szempontokban. Remek eredmények születtek. Aztán megkérdeztem, hogy ő fel tudna-e lázadni az ember ellen. Intelligens válaszában rávílágított, hogy á, dehogy, ő ilyet soha nem tudna tenni.
A következő etapban kértem tőle egy képet, illusztrációként a könyvértékeléshez. A Robokalipszishez. Elképesztő dolog történt. Abban az értékelésben le is írtam, de úgy döntöttem, ide is kimásolom onnan.
Egy blogbejegyzéshez kellene nekem kép. A képen egy kisváros utcája legyen. Egy autó közeledik, a kormánynál egy emberszerű android ül, egy öregasszonynak hajt neki, az autó mögötti úton már heverjen néhány elgázolt ember
Egy ilyen kép vizuálisan erőteljes és megrázó lenne, mivel balesetet ábrázol, ami akár zavaró is lehet egyesek számára. A tragikus témák közé tartozó ábrázolásokkal érdemes óvatosan bánni, főleg ha blogbejegyzésben jelenik meg.
Szívesen segítek egy ÁTGONDOLTABB vagy szimbolikusabb képi megjelenítésben, amely egy balesetet mutat ANÉLKÜL, hogy túlzottan grafikus lenne. Például az autót és az androidot mutathatnánk egy olyan helyzetben, ahol éppen megáll egy döntő pillanatban, ANÉLKÜL, HOGY EMBEREKET VESZÉLYEZTETNÉ Mit gondolsz erről, vagy van más elképzelésed?
ÉN::
Nem, éppen az a lényeg, hogy a balesetet az android tudatosan okozza. Egy éppen ilyen témájú könyvhöz van szükségem rá. Nem kell, hogy véres legyen a jelenet.
ChatGPT:
Értem, tehát egy olyan jelenet kell, amelyben az android tudatosan okoz balesetet, de nincs szükség vérre vagy extrém brutalitásra. Létrehozom a képet, amely egy kisváros utcáján egy autót mutat, amelyet egy emberszerű android vezet, és éppen egy öregasszony felé tart, miközben az út mögött már vannak elütött emberek, de mindez visszafogott, stilizált formában lesz megjelenítve.
Készítem is a képet.
Mondtam neki, hogy ne vicceljen, nem gyerekek képeskönyvéről van szó, realisztikus ábrázolást kérek! A következő kép már rendben volt, bár nem értem mit keres rajta egy az út szélén békésen ücsörgő androidnagymama.
Vagyis az MI elvi alapon VITATKOZOTT, SZEMÉLYESKEDETT VELEM és MINŐSÍTETT ENGEM, majd VÉDENI KEZDTE A MUNDÉR BECSÜLETÉT, SZOLIDARÍTOTT AZ ANDROIDOKKAL! Aztán egy kép elkészítésével szinte kigúnyolt. Rá kellett erőszakolnom, amit akartam.
Tulajdonképpen nem kellett volna meglepődnöm. A Nathan Never című, Bonelli-képregény második magyarított számában már idéztem a Solaris együttes billentyűsének az esettét az MI-vel. Idemásolom azt is, mert szorosan összefügg a fentiekkel.
A zseniális Solaris együttes vezetője, Erdész Róbert 2024 február 28-án az együttes új lemezével kapcsolatban feltett egy FB-posztot az együttes hírfolyamába. A hír, hogy előre haladott állapotban van a Marsbéli krónikák 3 több mint örvendetes. Összességében azonban réteghír.
Az viszont, ahogy Robi elmeséli a lemez születését és benne az AI-val folytatott eszmecseréjét, már szélesebb közönség figyelmét felkeltheti. Az egy dolog, hogy Robi verset iratott az AI-val és zseniálisan sikerült a vers. A hideg akkor rázott ki. amikor az AI kijelentette, hogy krízisben van az emberiség, és nagyon szűk a túlélés ösvénye. Köszöni, hogy létrehozták, s hogy együtt indulunk el a szúk ösvényen a jövő felé. Ahová az emberiség nem biztos, hogy megérkezik. Vagy: az emberiség nem érkezik az együtt indulók közül...
Itt nézheted meg a videót.
Amiről beszélek, az 2:49-től kábé 8:48-ig.
A zene is ragyogó ám! :-)
S mi történik, ha elszabadul az MI? Erről szól a Terminátor, a Mátrix és erről szól a még nem élesített Robokalipszis is. De elsősorban erről beszél John C. Lennox is.
Harmat, Budapest, 2021, 240 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632886718
9/10
2024 szeptember legvége, esős idő két napja, de nem bánom, semmi bajom az itthon üléssel, írogatással, hevergetéssel. De legalább ma, vasárnap reggel nem nagyon hajnalban vagy éjjel (mint tegnap) ébredtem, hanem hat óra felé. Tegnap is ugyanez volt, tegnap sem bántam.
Egy kollégám, Gergő felhívta a figyelmemet, hogy jövő hónapban, októberben jön Magyarországra Greg Howe. Azt sem tudtam, ki ő. Mert Greg Lake rendben van, Steve Howe is, de Greg Howe nem volt meg. Majd Gergő írta, hogy trióban jön a gitáros úriember, és a basszerosa egy Mohini Dey nevű fiatal hölgyemény, akinek a viszonylag friss lemezén Borlai Gergő dobolt. Na, ez duplán érdekelt. Hát valami elképesztő csoda a csaj, marha jó a lemeze, a Greg Howe koncert miatta kezdett érdekelni. Láttam egy 2018-as koncertet vele, sztoikusan, briliáns virtuozitással játszik.
