Ennek a könyvnek van egy első része. A napokban írtam róla. Azt is, hogyan kerültem vele kapcsolatba, meg a szerzőkről, a fordítóról, a rajzokról és az összélményről. S azt mondtam, írtam, hogy olvasás, nézegetés, véleményírás közben egyre lelkesebb lettem. Természetesen a lelkesedéssel növekedett a…

A bejegyzés eredeti megjelenési helye a koncert.hu Amikor hallottam a hírét, hogy lesz ilyen könyv, nem tudtam, hogy kíváncsi vagyok-e rá? Amikor persze, hogy a viharba ne lennék már kíváncsi rá! De a témának annyi innen-onnan való szemléletét, részletét, összefoglalását, bemutatását,…

Valahol olvastam róla a neten. A legjobb képregények közé sorolták. Miközben azt sem tudom eldönteni, képregény-e egyáltalán vagy mi a szösz. Jó, minden oldalon van könyv, s tény, van olyan oldala, ami tökéletesen képregényszerű, de mégsem az. Ez képeskönyvnél meg mindenképpen sokkal több. Meg…

Lem mára a sci-fi egyik óriásklasszikusa. Helye kapásból Asimoc, Clarke és Herbert mellett van. Ha mással nem is, a Solaris-szal olyat tett le az asztalra, mint kevesen. De nem csupán a Solaris-t írta. Nekünk magyaroknak a saját kis olyan-amilyen, de mégis nagyon szívcsücsök tévéfeldolgozásunk miatt…

Ez már a sokadik, nyolc és feledik Morgan Lost füzet, amiről írok. Lusta szokásom szerint az alapokat nem ismétlem már meg. Nem mondom el, hogy a furcsa jövőben élő, tetovált szemű pasas miért olyan, amilyen, és miért specializálta magát az aberráltakra. A bejegyzés alján megtalálhatod a magyarul…

Ismét és nyilván nem utoljára: könyvtár. Bár vér folyik benne, de nem szuperhősös, és az ábrázolásmódja sem az teljesen megszokott. Egy lapozás után jött velem.  Kezdve ott, hogy a főszereplő megformázása még véletlenül sem szimpatikus. Nézd csak a borítót! Felcsúszott homlokú, keskeny álló…

Fred Hoyle egy másik könyvét nem régen olvastam. Duóban írt könyv volt, Geoffrey Hoyle-al írta, a címe Űrhajók ​a Göncölszekérben. Nem volt rossz, de hátast nem dobtam tőle. Viszont kíváncsi voltam, mi mindent írt(ak) még. Ez a duó megírta a fenti könyv folytatását, de állítólag kár volt. Fred…

Illusztrálta:   KATRHRYN OTOSHI   A Központi Könyvtárban rendszeresen van kiárusítás a leselejtezett, törölt könyvekből. Gondolom, mert kell a hely. (Érdekes lenne megtudni, hogy mik a szempontok, amikor selejteznek és törölnek.) Az ide került könyvek egységesen háromszáz forintba kerülnek,…

> Mondhatnám, hogy friss meleg az első két kötetről szóló beszámolóm is, olvasd azt el, és mindent tudni fogsz, de azért az csalás lenne. Viszont mert friss meleg az első két kötetről szóló véleményem/élménybeszámolóm, azt mondom, ha eddig nem tetted, olvasd el a 2 in1 értékelésemet. Már…

Na,  SPANYOL  képregényt nem emlékszem, hogy olvastam volna! Könyvtári „találmány”. Örültem, hogy olyat leltem, ami nem amerikai, nem szuperhősös, és most még egy kicsit annak is, hogy nem a hiperrealista fumetti-horror. Hanem valami  EGÉSZEN MÁS.   Kapásból három kötet ott volt a polcon.…

Írta:   GIANFRANCO MANFREDI   Rajzolta: JOSÉ ORTIZ   Fordította: 1.: Koszoru Péter2–3.:Ciuti Sara, Farkas Ábel Mivel a kiadvány hibridnek mondható, az én mesém is hibriddé lett. Nem volna, hanem ténylegesen.  Kavaros a dolog. Nagyon figyelj! (Bár tulajdonképpen súlyos jelentősége nincsen, csak…

Azért most koppant a fejem a laptop billentyűzeten. Lustaságból ki akartam másolni a szerző nevét, a könyv címét a Molyról. Beütöttem a könyv címét a keresőbe. Erre KÉT könyvtalálatot adott ki, két különböző címen. Az egyiket már olvastam. De az nem ez a A kártyás asszony volt. A másik könyv…

„Van-e még szó, ami elmondható?” – kérdezte énekelve Cipő abban a dalban, ami szeretném, ha szólna a majdani, remélhetőleg minél későbbi temetésemen. Itt egészen másról szól a kérdés mint a Republic nótájában.  Képregények és képregényekről szóló könyvek kapcsán elég sok szó esett már a blogomon…

Könyvmegálló túra szerzeménye, 2024 áprilisiban. A könyv sorozata: Fekete Könyvek. A megszerzés oka: cseh író, krimi. Végső vélemény: zseniális, alig tudtam félbehagyni az olvasását. S az valóban igaz, hogy cseh a szerző. De még a borító is vacak. Jó, a Fekete Könyvek borítói általában vacakok…

Immár másodszor lehetek hálás Lacinak, a Bánkút utcai Olajág szakácsának. Tálalta nekem az ebédet akkor is, amikor kicsit elfogódottan megkérdezte, mi a véleményem Szilvási könyveiről? És tálalta akkor is, amikor nagyon lelkesen mondta, hogy olvasott megint egy orosz regényt, az ő rendszerváltásuk…