Az olasz Le Storie képregény-sorozat utolsó magyar darabja. A négyből. Sajnos. Mármint az sajnos, hogy csak négy történet jelent meg a nagyon sokból. Rosszul jártunk. De legalább ezzel a néggyel jól. Mert valóban egyik jobb, mint a másik. Ez a másik.
Mert ez a képregény tényleg pont olyan, mint…
Egy félművelt panelproli nagyon szubjektív olvasó-naplója a 21. század negyedéről
Moha olvasó-NAPLÓJA
Julia – Egy kriminológus a bűn nyomában 3.: Mérgező otthon
Julia-történet Agatha Christie szellemében, de nem tesznek jót egymásnak
Írta : Giancarlo Berardi – Lorenzo Calza Rajzolta: Paolo Di Clemente
Utálni fogom ezt a bejegyzésemet.
Két okból is. Az első az, hogy a sorozat első két kötetét nagyon szerettem. Ezt annyira nem. A másik ok, hogy zsinórban ez a harmadik képregény-értékelésem, amit írok, és amiben zúgolódom,…
Le Storie 12.: Paola Barbato – Giovanni Freghieri: A végzet türelme
Igazán ütős, nagyon csavaros, jól vezetett és remekül rajzolt krimi-képregényt láthatsz
Eszembe sincsen azt állítani, de még gondolni sem, hogy engem már nem lehet meglepni. Sőt, egy permanens meglepődés vagyok.
Napról napra arra ébredek rá, hogy minél öregebb vagyok, annál kevesebbet tudok. És nem azért, mintha kezdenék elbutulni. (Az kéne még, ebből a kevésből is veszteni!) S minél…
Julia – Egy kriminológus a bűn nyomában 2.: A Nap szeme
Ötletesen, ízlésesen, izgalmasan megírt, tragikus szektatörténet
Szerzők:Giancarlo Berardi – Maurizio Mantero – Enio Valerio Piccioni
A Julia továbbra sem női romantikus regény/képregény, ahogy azt a borító sugallja, hanem egy érdekes, izgalmas olasz krimisorozat.
A főszereplőjének a rajzoló gyerekkori, természetesen plátói szerelme, Audrey Hepburn adott…
Dampyr 7.: Delta Blues (+ A mocsárban született)
Zene és borzalom (nem borzalom-zene), avagy mi van a mocsárban a büdösön kívül?
Mauro Boselli – Maurizio Dotti
A mocsárban született – Delta Blues
Igencsak lemaradtam a Dampyrok értékeléseinek a megírásával. De mostanában annyi képregényt olvastam, hogy az már önmagában is sok. Ráadásul ennek a képregény-mennyiségnek a nagy része, fumetti, olasz képregény volt. Annak a…
Diabolik – Fekete gyűjtemény II.
Az ellentmondásos gazember, aki öli a rosszakat, de ingatag kapcsolatban együtt dolgozik a rendőrséggel
Nos, túl sok képregényt olvasok. Kicsit vissza kellene térni a szépirodalomhoz. De rendre jön valami, ami a kezembe erőlteti, fészkeli, kényszeríti magát. Aminek képtelen vagyok ellenállni.
Itt van ez a Diabolik is. Hallottam róla, láttam borítókat, de kicsit sem érintett meg a létezése.…
Dampyr 8.: Az ördögi vászon (+ Magnus gróf)
Az egyik legjobb „Dampyrˮ-kötet, annyit mondhatok!
Magnus gróf (Dampyr 17.)Írta: Mauro BoselliRajzolta: Marco TorricelliAz ördögi vászon (Dampyr 18.)Írta: Maurizio ColomboRajzolta: Luca Rossi
Mostanában rengeteg képregényt olvastam. Így alakult. Jól alakult. De sokból is megárt a jó!
A blogom kezd képregény-bloggá alakulni. Ami nem baj, csak…
Dampyr 3.: A csontvázak partja (+ Tiltott terület)
Emeljük a téteket: legyen hát két alvilági úr, akikkel a dampyréknak küzdeniük kell!
Mauro Boselli – Maurizio Dotti
Marhaság a köbön! Blődli! De komolyan! Ezerszer mondtam: nem szeretem a horrort. Azt is elmondtam, miért: alantas ösztönökre épít, a félelemre, a borzalom kívánására (mármint ha mást ér), a rettegésre, a babonára és a legendákra. Sosem szerettem a trancsírt, a…
Dampyr 1.: A velencei baba (+ Kísértetkórház)
A vámpír- és a kísértetkastély-klisé remek kitágítása, még remekebb rajzokkal
A VELENCEI BABA Írta: Samuel Marolla – Mauro Boselli
KÍSÉRTETKÓRHÁZ Írta: Diego Cajelli – Samuel Marolla Rajzolta: Alessio Fortunato
---------------------------------------------------------------
Utolértem magamat a magyarul megjelent Dampyr-képregények beszerzésével: ez a szám…
Dampyr – Különszám 1.: Az eltűnt idő könyve
Egy sok tekintetben meghökkentőn újító Dampyr-történet
CLAUDIO FALCO – FABIO BARTOLLIN I
Ugyan nem tudom, mi értelme van a Dampyr esetében egy különszámnak, különösen, hogy a sorozat minden kötete egy komplett történetet tartalmaz, de fogadjuk el, hogy szükség van erre a megjelölésre. Tehát a kezemben a Dampyr magyarul megjelent első…
Dylan Dog – Dampyr
Vajon mire jut két olasz képregényhős fúziója?
Írta: Mauro Boselli – Bruno BrindisiRajzolta:Roberto Recchioni – Giulio Antonio Gualtieri – Daniele Bigliardo
Karácsony másnapja van. Szerelmetesfelségtársamtól kaptam több kiló Dampyr-képregényt. Egy híján az összes hiányzót. Azt az egyet azért nem, mert ahol megrendelte a többit, az az egy ott…
Dampyr – A sötétség gyermeke 1/5. – Fekete mágia
Sorozatgyilkos az egyetemeken, avagy egy könyv irtóztató hatalma
Mauro Boselli – Maurizio ColomboNicola Genzianella
Az a helyzet, hogy még mindig nem unom ezt a Dampyr-dolgot.
Pedig a vámpírosdit, túlvilági szörnyesdit egy fikarcnyival sem kedvelem jobban mint eddig. Annyi borzalom, szörnyűség van a világban, hogy fel nem foghatom, minek tetézni a valóságot…
Dampyr – A sötétség gyermeke 1/5. – A kőhíd alatt
Prága, te csodás otthona alkimistáknak és a gólemnek!
Mauro Boselli – Luca Rossi
Kezdem utolérni magamat az olvasással és az értékelések írásával is. Na, jó, annyira nem, de mintha lenne fény az alagút végén...
Minden lelkiismeret-furdalásom ellenére a Dampyr-ból több kötetet olvastam el mint jelenleg kellett volna, így az értékeléseikkel jócskán…
Dampyr – A sötétség gyermeke 1/4: Vérvörös szonáta
Száguldva maradunk Keleten: Oroszországba megyünk vámpírvadászni
Maurizio Colombo – Maurizio Dotti
Olvasnom kellene már a Benyák Zoltán által átküldött fantasy-könyvet is, ha már druszám olyan kedves volt és gondolt rám! A könyv megjelenése után, a marketing kellős közepén bevállalta, hogy ajánlót nem, csak véleményt fogok írni róla.
(Azóta, tegnap megírtam,…
Dampyr – A sötétség gyermeke 1/3.: Tengerparti fantomok
A dampyr története klasszikussá válik. Ha máshogyan nem, a történetének a hangulatában
Mauro Boselli – Luca Rossi
Á, a fenébe, már önmagában sem bízhat az ember! De most komolyan!
Nincs megbízhatóbb ember nálam, aztán nézd, mi történt már megint!
Miközben blogomszerte közismert, hogy nem szeretem a horrort, a vámpíros történetektől meg egyenesen a hideg ráz. Erre mi esett meg…