Egy félművelt panelproli nagyon szubjektív olvasó-naplója a 21. század negyedéről

Moha olvasó-NAPLÓJA

Moha olvasó-NAPLÓJA


Amélie Nothomb: Ördögi kozmetika

2018. augusztus 13. - Mohácsi Zoltán

Velem van a baj, biztos, mert olyan sokszor ízlésszéllel szembe… Nothomb nagggyon jó író. Mondom nagy mellénnyel, két könyve elolvasása után. (A másik a Hódolattal esengve volt.) Olvastatja magát, nem bőbeszédű, nem magyaráz túl, és amit ír, az ott van. Stabilan ott. Amit ebben a könyvben művel az…

Tovább

Erlend Loe: Vegyesbolti csendes napok

Négyes, négyes, de csillagos négyes ám! Mert pazar, mert szétröhögtem a fejemet, mert a szereplők valami elementárisan eltaláltak, mert kicsinyesek, mert hazudnak, mert elhallgatnak, mert és mert… Rövid párbeszédek, de milyen rövidek és milyen párbeszédek! Elfojtások, vágyak, elszürkülés,…

Tovább

Erlend Loe: Doppler

A Flórián téri Libriben futottam bele a könyvbe. Szimpi volt, de pénz híján, leértékelés ide-oda, otthagytam. A könyvtárból viszont a Naiv/Szuper-t viszont (az volt bent) azonnal magamhoz ragadtam. Amikor a Dopplert elolvastam, ismét elkövettem, amit nem szoktam: az értékelésem…

Tovább

Erlend Loe: Naiv.Szuper.

Teljesen szűz voltam Loe-ból. Szerelmetesfeleségtársam névnapja végett szédültem be az óbudai Libri légkondis boltjába, ott láttam meg leértékelve, egyszerűen megtetszett a borítója. De óvatos duhaj vagyok, nem gyúrtam rá azonnal, megtartottam a birtokba vételt, mégha ideiglenes is a birtoklás a…

Tovább

Vámos Miklós: Ha én Bródy volnék

Nagyjából elfogult vagyok Vámos Miklóssal. Nagyjából, mert nem borulok térdre bármi előtt, ami Vámos, de az egész jelenség, ami ő: nagyon szimpatikus.  Nagyjából elfogult vagyok Bródy Jánossal. Nagyjából, mert nem borulok térdre bármi előtt, ami Bródy, de az egész jelenség, ami ő: nagyon…

Tovább

Mario Vargas Llosa: Szeretem a mostohámat

A szokásos kezdőmondat: bajban vagyok az értékeléssel. Bajban, mert ahogyan Llosa ír, az valami roppant élvezetes! De bajban vagyok, mert bár nem tartom magam prűdnek (de mint kiderült számomra, az vagyok, mégis), az alaptörténet valami agyament ökörség, valahogy jobban illene Roald Dahl-hoz, mint…

Tovább

Camilo José Cela: Az archidoniai bájdorong páratlan és dicsőséges hőstette

Tegnap délután sorra jártuk az óbudai könyvmegállókat Szerelmetesfeleségtársammal. Gyalázatosan ki vannak fosztva, s ami szomorú, az eddig pöpecül működő, a máltaiak játszóterén levő, gyerekkönyvekre specializálódott megálló is szinte kongott. Ettől függetlenül persze jött velünk némiség. Ezzel a…

Tovább

Ray Bradbury: Kaleidoszkóp

Bradbury. Ezzel mindent elmondtam. (Kicsit részletesebben itt olvashatsz róla. Nem is szaporítom a szót azzal, hogy Bradbury írásai lírai sci-fi-k, s már ez is micsoda látszólagos ellentmondás. Mondom: látszólagos. Mert Bradbury írásaiban a tér, az idő, a technika mindig másodlagosak. Az élvezetet…

Tovább

Jodi Picoult: Törékeny

Vagyok dilemmában.  Picoult, ahogy megszokhattuk, nagyon jól ír. A már bevált, fejezetenként más-más nézőpontú történetvezetés, a feszültség fokozása, a felvetett társadalmi, erkölcsi problémák fejtegetése, és végső soron a mérleg szerepét az olvasóra bízó végkifejlet mind-mind sikerre…

Tovább

Kurt Vonnegut: Ördögcsapda

Születésnapomra kaptam Szerelmetesfeleségtársamtól; eddig ez még nem volt itt a polcon. Immár itt van! Köszönöm! (S jött vele az Éden a folyónál is.) A kötet egyike a Vonnegut halála után megjelent posztumusz köteteknek, a sublótfiókból előkerült novelláknak. A könyv az, amit a fülszöveg és az…

Tovább

Jules Verne – Korcsmáros Pál: Sándor Mátyás

 Az irodalom klasszikusai képregényben 9.   Már megint egy klasszikusból lett képregény adaptáció! (Adoptáció?) Biza', és milyen kis nagyon jó! A történetről: Utána néztem, mert kiváncsi lettem. Jules Verne 1885-ben írta a Sándor Mátyás-t. Ebben az esetben bizony az a nagy helyzet, hogy volt…

Tovább

Wass Albert: Se szentek, se hősök

Emlékszem, nem sokkal a módszerváltás után Örök Sógorom nyomta a kezembe életem első Wass Albert könyvét, A funtineli boszorkányt. Hihetetlenül lelkes volt, azt mondta, inkább semmit nem mond a könyvről, az majd magáért beszél. Akkoriban protestáns keresztény liberális korszakomat éltem, de…

Tovább

Tamás Menyhért: A Szent Anna-tó regéje

A regék és mondák mélyén állítólag mindig van igazság tartalom. Idővel nemesedik a bor, aranyozódnak a tettek, kiforrja magát a belső valós tartalom, lemállik a pillanatnyi jelenvalóság, elkopik a kétség, és marad a csupasz, velős tartalom: Anna szentté válik. először csak a nagy tüdejű Jóka…

Tovább

Ray Bradbury: Gyógyír búskomorságra

Amennyire A Toynbee-átalakító feldobott, ez annyira nem. Kb. egy hete fejeztem be, csak nem volt időm értekelést írni róla, de már gondolkodnom kell, milyen elbeszélések is voltak benne.  Semmi baj nincsen a stílussal: vastagon Bradbury. Semmi baj nincsen az ötletekkel: Bradbury-ötletek. Csak…

Tovább

Vámos Miklós: Szitakötő

Nemzedékünk regénye

Kedves Vámos úr (Á, mi vagyok én, NAV-ellenőr?) Szia Miki! (Vámosúr azért vagy tizenöt évvel idősebb nálam, és nem árultunk együtt malacot…) Kedves Író úr! (És máris készíti a tollát az autogramhoz, nem jó!) Kedves Vámos Miklós! (Majdnem, de nem…) Kedves Miklós! (Talán még ez, de nem megy a magázás…

Tovább
süti beállítások módosítása