Egy félművelt panelproli nagyon szubjektív olvasó-naplója a 21. század negyedéről

Moha olvasó-NAPLÓJA

Moha olvasó-NAPLÓJA


George Orwell – Fido Nesti: 1984

Mennyire merész dolog egy alapvető klasszikust megképíteni?

2021. július 22. - Mohácsi Zoltán

Az alapművet még egy Jugoszláviában kiadott szamizdat-kiadásban olvastam. Legalábbis azt hiszem, hogy szamizdat volt. Annak ellenére, hogy volt rajta kiadó név: Fórum. Mint regény elsőre annyira nem tetszett. Azt felfogtam, beláttam, hogy a kommunizmus egyik legötletesebb, legkeserűbb kritikája.  S…

Tovább

Mauro Boselli – Stefano Andreucci: Zagor 1. – A mélység istene

Túl a valóságon, az időn, a realitáson és az érdekességen

Ismét könyvtár, ismét random választás. És ismét kétszer visszatettem a polcra. Azt mondják, a legtöbbször az első megérzés az igazi. Nagyon úgy fest, van benne valami. S nem csupán azért, mert valami olyan képregényre vágytam, ami nem öldöklős, vérfröcsögős, világmegmentős. Na, ez meg az. De még ez…

Tovább

Craig Thompson: Blankets – Takarók

Egy csodálatos, aprólékos, őszinte, semmitmondásos képregény

Végre védettségi oltási igazolvány nélkül látogatható a könyvtár! Alig vártam. Aztán majdnem üres kézzel jöttem ki. Valahogy semmihez nem volt kedvem, sem szépirodalomhoz, sem ismeretterjesztőhöz, de még képregényhez sem nagyon. Olyan csihipuhis volt mindegyik, s nem fűlt hozzá egy porcikám…

Tovább

Vera Brosgol: Ánya kísértete

Egy világnézetileg ezerrel, máshogy azonban sehogysem támadható történet

Ebben a képregényben minden együtt van ahhoz, hogy ne tessen nekem. Aztán, figyeld már, mi történik: azt mondom, hogy a legjobbak közül való, meg hogy nem tudtam letenni, annyira akartam olvasni. Pedig már a címe is milyen: hát értelmezhetetlen. Mert csak az érthető belőle, hogy birtokos eset, de…

Tovább

Alan Moore – Kevin O'Neill: Különleges ​Úriemberek Szövetsége – Első kötet

Amikor az irodalom kultlalakjai életre kelnek egy újabb irodalmi műben

Szerintem napról-napra közkedveltebb lesz a blogom! Ismét olvastam valamit, amiről nincsen nagyon hosszú véleményem. Ezáltal emberi fogyasztásra egyre alkalmasabb lesz a bejegyzéseim betűmennyisége. Ma olvastam egy kommentháborút a tegnapi ír-magyar térdelés-füttykoncert esetről. Az egyik…

Tovább

Marjane Satrapi: Persepolis 1–2. (Gyermekorom Iránban – A visszatérés)

Képzeld, életre kelt olvasás közben bennem amit láttam, filmmé lett a képregény!

Mivel nincsen védettséginek hazudott oltási igazolványom, és mivel érvényben vannak a totál értelmetlen, logikátlan zsarolóintézkedések, ezért nem mehetek be a könyvtárba. Sem. Csak a neten tudok könyveket előjegyeztetni, amit egy utcáról nyíló kis ajtón keresztül adnak ki az olvasóknak. Most…

Tovább

Kockás 91. – A pattantyúsok (Az ószeres portréja) + FRNCK (Tűzkeresztség)

Az első, komoly találkozás: ránézésre szerelem (is)

Többször írtam már a képregényekről, meg a hozzájuk fűződő viszonyomról. Nem ismétlem most magamat, teszem ezt úgyis, eleget. Viszont írok egy olyan bejegyzést, amellyel, minden bizonnyal komoly fanyalgást váltok ki önmagammal szemben, de amely bejegyzés brutálisan önleleplező és őszinte. S a…

Tovább

Cs. Horváth Tibor – Zórád Ernő: Nyomoz a szerelmespár 1–4.

Egy fiatal pár káprázatos, sorozatos, sikeres nyomozás-sorozata

KÉPREGÉNY. Sokak szerint másodlagos műfaj. Mások szerint komoly, önálló művészeti ág. A képregények történetéről és esztétikájáról képregényt író, rajzoló Scott McCloud A képregény felfedezése című könyvében egyértelműen az utóbbi mellett tette le a voksát. Lévén én hatvanas évek végén születtem,…

Tovább

Morris: A Dalton unokatestvérek (Lucky Luke 41.)

A régi és az új Daltonok, avagy valóságérintő gegparádé

Tiszteletre méltó a Pestikönyv kiadó kitartása, amellyel folyamatosan megjelenteti a Lucky Luke-füzeteket. Köszönet érte!  Ráadásul, el kell mondanom, ritka korrekt üzleti partnerek is, az olvasók felé mindenképpen, de a részletekbe nem avatlak be, mert vérszemet kapnál. Az azonban figyelemre…

Tovább

Hannes Hegen: Hajsza az aranyért (Mozaik – Digedag 38.)

Az abszolút első. Ezért sok mindent megbocsátunk. De mindent nem tudunk.

 Privát Mozaik-történelmem Van az úgy, hogy bár elöntenek a könyvek, valahogy mégsem sikerül olyanhoz nyúlnom, amelyik igazán az intellektuális ínyemre lenne. Immeg, képzeld, az történt, hogy egyszerre vagy sokat szeretnék olvasni, és nem is tudom, melyikhez kapjak. Ne hagyd abba a képzelődést,…

Tovább

Albert Uderzo: Asterix 30. – Obelix gályázik

S amikor Obelix felhajt egy kondér varázsitalt, ejha, megjelenik Spartacus! Nincsen összefüggés.

Szerintem már mondtam... Ha igen, ugorj nyugodtan! Asterix és a gallok történeteivel egy parádfürdői szanatóriumi sulis lógás alkalmával találkoztam első ízben. Parádfürdőre Güzü becenevű osztálytársamon keresztül jutottam el. – Gyere, jó buli lesz!– De Güzü (mer' Géza), ez tüdőszanatórium! Nekem…

Tovább

Cs. Horváth Tibor – Korcsmáros Pál: Spartacus

Az ókori trák proletár a magyar képregény-szerzők művében

Spartacus története volt az a történet, ami soha, semmikor, semmilyen szinten nem fogott meg, és nem mozgatott meg bennem semmit. A két film-adaptációt, a klasszikus Kirk Douglas-osat és a Vészhelyzetes Goran Višnjić-eset láttam, de úgy uszkve nyomtalanul múlt el belőlem mindkettő.  Gyerekkoromban…

Tovább

Victor Hugo – Cs. Horváth Tibor – Korcsmáros Pál: A nyomorultak

Azon kívül, hogy igen-igen lelkes lettem, mit érdemes elmondani egy lerágott csont klasszikusról?

  Az irodalom klasszikusai képregényben 7.   Azzal együtt, hogy mindig azt mondom, szerencsém volt a kötelező olvasmányokkal, mert átlagosan egy évvel korábban olvastam őket, mielőtt kötelezők lettek, jó pár dologgal könyvvel, szerzővel mégsem volt szerencsém. Éppen azért, mert megbecsültek…

Tovább

Stendhal – Korcsmáros Pál – Cs. Horváth Tibor : Vörös és fekete

Te tudod, mi volt Stendhal keresztneve? Ha nem, a képregény akkor is kezedbe való!

  Az irodalom klasszikusai képregényben 5.   – Kedvesem, te tudod, mi volt Stendhal keresztneve? – zavartam meg az imént Szerelmetesfeleségtársamat virtuális asszisztensi munkájában. Kicsit révetegen nézett fel rám az ablak melletti fotelből. – Fogalmam nincsen. Pedig még kötelező is volt. De én…

Tovább

Alexandre Dumas – Korcsmáros Pál – Cs. Horváth Tibor: A három testőr

Egy zseniális alapsztori zseniális képregényesítése

  Az irodalom klasszikusai képregényben 8.   Ha hősös, kardozós, lovaglós, kibabrálós, barátságról szóló, akkor A három testőr. Már fogalmam sincsen, melyik filmváltozatot láttam először... No, megnéztem, tulajdonképpen hány filmváltozata is volt a regénynek. Nem számoltam meg, de volt egy…

Tovább
süti beállítások módosítása