Egy félművelt panelproli nagyon szubjektív olvasó-naplója a 21. század negyedéről

Moha olvasó-NAPLÓJA

Moha olvasó-NAPLÓJA


Goscinny – Morris: A bíró (Lucky Luke 43.)

Avagy majd két évszázados, vadnyugati példa a joggal való visszaélés ellentmondásairól. Pazar!

2022. február 02. - Mohácsi Zoltán

  Vannak sorozatok, amelyeknek bár minden darabja nagyjából ugyanaz, mégis megunhatatlanok. Számomra ilyen az Asterix vagy Burroughs Tarzan-ja, és ilyenné lett nekem mostanában a Dampyr. De ilyen a Lucky Luke is.  A Tarzan-on kívül a többi sorozatra egyöntetűn igaz, hogy a szerzőik nem…

Tovább

Guillermo Martínez: Oxfordi sorozat

Matematikai logikai barkácskönyv, ami úgy krimi, hogy közben simán szépirodalom

LEXIKON A Modern Könyvtár sorozat talán a leghosszabban, legtöbb kötettel rendelkező sorozat hazánkban. 1957 óta hatszázharminc kötete jelent meg. Azért ez nem semmi! A sorozat koncepciója: a kortárs világirodalom feltörekvő íróinak a bemutatása egy jól megtervezett formátumú sorozatban. Valóban…

Tovább

Csepella Olivér: Nyugat + zombik (egy rakás nagylelkű ember és Csepella Olivér képregénye)

Egy nagyon magyar képregény tabudöntöget, de nem megy semerre

Rettentő UNALMAS vagyok! Mint egy nagyon idős, reszketeg hangú, bizonytalan léptű bácsika, csak ismételgetem magamat szüntelen. Nem szeretem a ZOMBIKAT. A Walking Dead képregény huszonegykét részét elolvastam, nézegettem, aztán érdeklődés hiányában búcsút intettem neki. Belátom, azért ez nem futó…

Tovább

Nemere István – Haui József: A ​kupolaváros titka

Lehet, szerencsésebb lett volna úgy olvasnom, hogy dolgozik a nosztalgia-faktor

A történet alapsztorijával hol máshol, a Fülesben találkoztam első ízben. Nagyjából az a történet volt az első olyan történet, amelyben Nemere István neve a szemembe ötlött. A képregény címe ez volt: Űrkalózok fogságában. A regény eredetijének meg ez: Műkincsrablók a kisbolygón. Egyik cím sem jó,…

Tovább

Kurt Vonnegut – Ryan North – Albert Monteys: Az ​ötös számú vágóhíd (Avagy a gyermekek keresztes hadjárata)

Mesterpéldája annak, hogyan kell egy klasszikust méltó módon képregénnyé adaptálni

  Úgy jött szembe velem ez a könyv még karácsony előtt a Flórián Üzletközpont Librijében, ahogyan „elgázol egy mentőautó”. Szerelmetesfeleségtársam vette észre, de ő meg azt hitte, egy új kiadása Vonnegut klasszikus regényének. Nem ezért mentünk be, a cél egész más és önérdek nélküli volt. Mert…

Tovább

A legjobb könyvek, amiket 2021-ben olvastam

Über-szubjektív, egyáltalán nem naprakész visszatekintő-ajánló

totálisan szubjektív, évvégi válogatás                              Moha (azaz én)  2021-es olvasmányaiból Ismét eltelt egy év. Mondták, de nem hittem el, aztán mégis igazzá vált: negyven felett valami eszeveszett rohanásba fogtak a napok, a hetek, a hónapok, az évek. Szilveszter napja után,…

Tovább

Dampyr – Különszám 1.: Az eltűnt idő könyve

Egy sok tekintetben meghökkentőn újító Dampyr-történet

  CLAUDIO FALCO – FABIO BARTOLLIN  I Ugyan nem tudom, mi értelme van a Dampyr esetében egy különszámnak, különösen, hogy a sorozat minden kötete egy komplett történetet tartalmaz, de fogadjuk el, hogy szükség van erre a megjelölésre. Tehát a kezemben a Dampyr magyarul megjelent első…

Tovább

Dylan Dog – Dampyr

Vajon mire jut két olasz képregényhős fúziója?

Írta: Mauro Boselli – Bruno BrindisiRajzolta:Roberto Recchioni – Giulio Antonio Gualtieri – Daniele Bigliardo Karácsony másnapja van. Szerelmetesfelségtársamtól kaptam több kiló Dampyr-képregényt. Egy híján az összes hiányzót. Azt az egyet azért nem, mert ahol megrendelte a többit, az az egy ott…

Tovább

Dampyr – A sötétség gyermeke 1/5. – Fekete ​mágia

Sorozatgyilkos az egyetemeken, avagy egy könyv irtóztató hatalma

Mauro Boselli – Maurizio ColomboNicola Genzianella Az a helyzet, hogy még mindig nem unom ezt a Dampyr-dolgot. Pedig a vámpírosdit, túlvilági szörnyesdit egy fikarcnyival sem kedvelem jobban mint eddig. Annyi borzalom, szörnyűség van a világban, hogy fel nem foghatom, minek tetézni a valóságot…

Tovább

Dampyr – A sötétség gyermeke 1/5. – A kőhíd alatt

Prága, te csodás otthona alkimistáknak és a gólemnek!

Mauro Boselli – Luca Rossi Kezdem utolérni magamat az olvasással és az értékelések írásával is. Na, jó, annyira nem, de mintha lenne fény az alagút végén... Minden lelkiismeret-furdalásom ellenére a Dampyr-ból több kötetet olvastam el mint jelenleg kellett volna, így az értékeléseikkel jócskán…

Tovább

Dampyr – A sötétség gyermeke 1/4: Vérvörös szonáta

Száguldva maradunk Keleten: Oroszországba megyünk vámpírvadászni

Maurizio Colombo – Maurizio Dotti Olvasnom kellene már a Benyák Zoltán által átküldött fantasy-könyvet is, ha már druszám olyan kedves volt és gondolt rám! A könyv megjelenése után, a marketing kellős közepén bevállalta, hogy ajánlót nem, csak véleményt fogok írni róla. (Azóta, tegnap megírtam,…

Tovább

Benyák Zoltán: Féktelen történet

Moira újabb kalandjai az irodalmi fantázia világában

Van abban valami lélekmelengető, amikor írók keresnek meg, hogy írjak a könyvükről. Pláne, amikor másodszor is megkeresnek. :-D Ez persze jobbára akkor történik meg, ha az első könyvvel és az arról írt értékeléssel mindketten elégedettek vagyunk. De éppen a napokban esett meg, hogy lehúztam egy…

Tovább

Dampyr – A sötétség gyermeke 1/3.: Tengerparti ​fantomok

A dampyr története klasszikussá válik. Ha máshogyan nem, a történetének a hangulatában

Mauro Boselli – Luca Rossi Á, a fenébe, már önmagában sem bízhat az ember! De most komolyan! Nincs megbízhatóbb ember nálam, aztán nézd, mi történt már megint! Miközben blogomszerte közismert, hogy nem szeretem a horrort, a vámpíros történetektől meg egyenesen a hideg ráz. Erre mi esett meg…

Tovább

Dampyr – A sötétség gyermeke 1/1-2.: A sötétség gyermeke – Éjjeli horda

Dampyr frenetikus bemutatkozása a délszláv háborúban, magyar szereplőkkel

Mauro BoselliMaurizio ColomboMajo Az előző Dampyr-értékelésem elolvasása után (ami a sorozat második kötetéről szólt, és aminek az első oldala, Budapest-látképével azonnal levett a lábamról) Szerelmetesfeleségtársam elkérte tőlem a könyvet, hadd nézze meg a rajzait, mert: – Olyan jól írtál a…

Tovább

Brian Michael Bendis – Michael Gaydos: Jessica ​Jones: Alias 1.

Nincs szerencsém most a képregényekkel: sehonnan sehova, sehogyan

Igen, még mindig könyvtár. S ez volt az a képregény, amit a téma miatt nem igazán akartam kihozni. Ahogy mondtam már a Szedd össze magad értékelésénél, kicsit besokaltam a csihi-puhis, vérfröcsögős, világmegmentős történetektől. De aztán lapozgattam, és mégis úgy döntöttem, megpróbálkozom…

Tovább
süti beállítások módosítása