JÁTSSZUNK! Háromszor olvashatod el a szerző nevét, aztán takard le, és MONDD KI hangosan, hogy hívják! :-))))))) Ha sikerül, akkor  a rendszer engedélyt ad neked, hogy egymás után akár három alkalommal, INGYEN elolvashasd az alábbi blogbejegyzést!  Mivel Szerelemtesfeleségtársam a maga…

Fogalmam sincsen, miért van az, hogy bizonyos könyvek olyan szervesen hozzákapcsolódnak adott élethelyzetekhez, hogy csuda, másikoknak meg az olvasását is úgy felejtem, hogy az még nagyobb csuda!  A Villő úgy, ahogyan van az anyai ági nagypapán szüleihez kötődik. A családot Gőznek hívták. A…

A MAGYARSÁG ŐSTÖRTÉNETE jóval a rendszerváltás után kezdett viszonylag mélyebben érdekelni. De tényleg jóval: vagy tíz évvel. És tényleg csak viszonylag mélyebben. Addig valószínűleg az aktív kereszténységem szemlélete is emelt bennem falakat. Ráadásul az egyik első könyv, ami ebben a témában a…

Ismét és újra: Könyvmegálló Kaszásdűlőn. Mármint a beszerzés forrása.  Már sötétedett, amikor jöttem hazafelé, telefonnal világítottam be az utcai szekrénybe. Sem a szerzőről, sem a könyvről nem tudtam semmit. A borító grafikusának, Szecskó Tamásnak a rajzait viszont annál jobban szerettem mindig…

Nem tudom, miért szokott rá Leonyid Szolovjov (1906–1962) a török Naszreddin Hodzsa történeteire, de két könyvet is megjelentetett róla. Ha nem találkoztál még vele, akkor Naszreddin Hodzsa olyasféle figura mint Lúdas Matyi , Thyl Ulenspiegel vagy Kaleb, a lator, Campanile remek figurája (nem is…

Rákaptam a képregényekre. Mindig szerettem őket, bár nem garmadával, hanem jócskán válogatva, de mostanában többet olvasok mint valaha. Néha vígasztalom magamat, hogy nem pusztán azért olvasok mostanában több képregényt, mert egyre felületesebb vagyok, nehezebben összpontosítok, hanem valami más,…

Van abban valami lélekmelengető, amikor írók keresnek meg, hogy írjak a könyvükről. Pláne, amikor másodszor is megkeresnek. :-D Ez persze jobbára akkor történik meg, ha az első könyvvel és az arról írt értékeléssel mindketten elégedettek vagyunk. De éppen a napokban esett meg, hogy lehúztam egy…

Kedvelem Rúzsa Magdit. Mint énekesnőt is, mint jelenséget is. A popzenét annyira nem, de azért ha megfelelő szögből nézem, Rúzsa Magdi hangja nem popzenei, hanem rockzenei hang. Amikor pedig belekezd és azt énekeli, hogy „Egyszer arra járhatnál, egyszer rám találhatnál...”, akkor engem valami…

Mire jó, többek között a moly.hu: amikor A négylábú tyúk című novella-válogatást elolvastam, akkor nézegettem utána, hogy a könyvecske szerzői közül kitől jelent meg magyarul még valami, s akkor bukkantam rá, az orosz könyv adatlapja alatti „hasonló könyvek” között Vincent Šikula nevére és először…

A korona-vírus első hete Magyarországon. Mivel olyan a munkám, nem záródtam be a négy fal közé. Aminek örülök is, meg nem is. Viszont bizonyos értelemben több lett a munkám, ráadásul kocsival járok, így egy csomó BKK-s olvasási idő is kiesett, régen tudtam ide, a blogra írni. Ezt a képregényt is…

Jóvátéve a tegnapi ballépésemet, amikor is nem könyvről, hanem egy újságcikkről írtam bejegyzést, és amely bejegyzésről ítéletet is mondtott az internet népe (a kutya sem olvasta el) most és máris és azonnal egy nagyon kedves, derűs, szórakoztató regényt, mesét, mondát ajánlok a…

Ha már Pratchett Egy időben valamiért azt gondoltam, tudatlanul, információhiányosan, hogy Terry Pratchett egy tucat-fantasy író, a fantasy sablonjaival, sablon-alakjaival, szokásos történeteivel. Már nem is tudom, hol, mikor, minek hatására következett be a változás. Azt tudom, hogy A mágia színe…

Többször elmondtam már: a magam részéről szeretem is, meg nem is a meséket. A rövid népmeséket már gyerekkoromban sem szerettem. Mostanság fogalmazódott meg, hogy miért: a sematikusságuk és a szereplők jellemnélkülisége miatt. Ha választanom kellett volna gyerekkoromban a Grimmek és Andersen között,…

A tények: Jevgenyij Svarc orosz író, drámaíró. Jevgenyij Svarcról, hiába vagyok már ötven felett, idén olvastam először.  Szeretem a meséket. Ellenben a népmeséket nem, bár azt kellene, illene jobban, de valahogy mégsem. Az a tudás, ami sokak, például szerelmetesfeleségtársam és Boldizsár Ildikó…

Hiánypótlás 1. Ez az első olyan értékelés, amit aminek alanyát kimondottan azért olvastam el, mert könyv a meghatározó olvasmányélmények közé tartozik, de nem akartam róla harminc-negyvenéves emlékek alapján értékelést írni.Ez a kötet ott volt Pipi becenevű barátom polcán is. MIndkettőnknek egyik…