Egy félművelt panelproli nagyon szubjektív olvasó-naplója a 21. század negyedéről

Moha olvasó-NAPLÓJA

Moha olvasó-NAPLÓJA


Holly Goldberg Sloan: 7esével

2018. augusztus 14. - Mohácsi Zoltán

Willow (fűzfa) Chance (véletlen, lehetőség, váratlan) tizenkét éves kislány. Séróból nyomja, hogy a napraforgó latinul Helianthus annuus, de persze itt nem áll meg a latintudása, relaxációként igeragoz magában, amikor éppen nem hetesével számol. Számolás: negyedóra alatt oldja meg azt a matekdogát,…

Tovább

Patrick Modiano: Catherine Certitude

A Móra Kiadó remekelt a kötettel. Meg nem is. Először is esztétikailag: kemény borítós, színes kiadás, jól megválasztott betűtípussal, -mérettel. Jó kézbe venni, komolyan. S persze ebben hatalmas, de hatalmas, de hatalmas szerepe a zseniális grafikusnak, Sempé-nek: mindent visz.  Az egyedüli, ami…

Tovább

Karl May – Cs. Horváth Tibor – Zórád Ernő: Winnetou

Winnetou és Zorád Ernő, mi kell több?  A képregény életre keltette az első alkalmat, amikor tizenkevés évesen Abádszalókon, dédszülőknél nyaralva a tisztaszobában délig olvastam Old Shatterhand vadnyugativá válásának történetét. Az a medvés jelenet, azt a kutyafáját! Dédi meg már dühös volt, hogy…

Tovább

Christine Nöstlinger: Punk ​avagy a Hajmeresztő Hétfő

Cristine Nöstlinger osztrák ifjúsági regényíró. Számtalan könyve megjelent magyarul is. Az életrajzából az derül ki, hogy írásaiban rendre megpróbált a gyerekek, a kamaszok fejével gondolkodni, és az ő problémáikat boncolgatni a történeteiben. Ez a könyv, a Punk…. is ilyen probléma-boncolgatás,…

Tovább

Mark Twain – Cs. Horváth Tibor – Dargay Attila: Huckleberry Finn kalandjai

A Tom Sawyer kalandjai-t kötelező szeretni, és nem is lehet nem ezt tenni: kiskamaszokról szól, humorosan, izgalmasan, szerelemmel, kincskereséssel, gyilkossággal, és feledhető-e a fejünk fölött kötélen forgatott döglött macska, mint munka-megváltó cserealap?  A Huckleberry Finn-t viszont már…

Tovább

René Goscinny – Morris: Lucky Luke – 22. Szögesdrót a prérin

Biztosan velem van a baj: az előző kötetnél nyavalyogtam, hogy nem az eredeti szerzők, és jó-jó, de azért nem az igazi.  Erre kapok eredeti szerzőpárost, s mégis azt mondom, hogy jó-jó, de nem az igazi. Mintha azért született volna meg, mert kellett egy következő füzet. Olyan, mint a borítója,…

Tovább

R. J. Palacio: Csodácska

Szerelmetesfeleségtársam ajánlotta a könyvet, ő a kislányának, a nevelt lányomnak olvasgatta mostanában lefekvés előtt. A könyv fülszöveg reklám. Ez nem baj, nagyjából minden fülszöveg az. A nagyobb baj, hogy félrevezető reklám. Azt írja ugyanis, hogy új klasszikus született ezzel a könyvvel. S ez…

Tovább

Molnár Krisztina Rita: Maléna kertje

Maléna kertje 1.

Szerelmetesfeleségtársam adta nagyon lelkesen a kezembe, aztán rágta a fülemet, hogy nem azért adta, hogy feltegyem a polcra a vadiúj rukkola-szerzemények közé. Meggyőzhető vagyok. Idővel (hogy azért legyen bennem tartás) levettem. De is-is a végeredmény. A könyv jó. Tetszik a stílusa, a…

Tovább

Lezsák Levente: Emerson & Tsa., avagy a titokzatos mordiai bűneset

Hát kérem szépen, így kell könyvet csinálni! Pardon: alkotni! Amikor először találkoztam ezzel a kötettel, anélkül, hogy bármit tudtam volna róla, megnyert magának. Egyfelől és főleg a kötet méltán címoldalra is kiemelt grafikusának, Cserkuti Dávidnak, vagy inkább CSERKUTI DÁVIDnak köszönhetőn:…

Tovább

Angela Nanetti: Nagyapó a cseresznyefán

Ugyebár háromféle ember van: 1) aki ismerte az összes nagyszülejét 2) aki nem ismerte 3) s aki részlegesen ismerte (a sajnálatos elhalálozások miatt) Azokról, akik ismerték a nagyszüleiket is elágaztatható a logika: 1) akik ismerték a nagyszüleiket, és azok valóban nagyszülők voltak 2. akik…

Tovább

René Goscinny – Albert Uderzo: Asterix – 14. Asterix Hispániában

ELSŐ OLVASÁSAsterix-fanok, kövezzetek meg: a hispán kiscsákó figurája zseniális benne („Olé!”), akármennyire is akarna már egy marha nagy fülest adni neki az emberfia (s én dolgozom* gyermekvédelemben, nahát!), s drukkol neki, hogy egyszer felejtsen már el végleg levegőt venni, s azért hahahehe,…

Tovább

Jean-Yves Ferri–Didier Conrad: Asterix – 35. Asterix és a piktek

Az öt csillag nem rutinszerűen érkezett, ahogyan az az Asterix-füzetek esetében lenni szokott. Az Uderzo-Goscinny páros mindig hozza a formát, a poénokat, az élvezhető történetet, nem tudnak hibázni. Csakhogy ez az Asterx-történet poszt-Uderzo-–Goscinny. Ugyanis vajmi kevés közük van hozzá. Az…

Tovább

Louis Sachar: Stanley, a szerencse fia

Nincs ízlésem. Ez valahogy nem. Akármennyi díjat nyert. A Bradley, no, az igen, de ez a Stanley nem. Szerencsére a végén csattant a következetlenség, így nem fordult ki előbb a könyv a kezemből: az állam képviselője rácsodálkozik a táborra, amire egy bíró (értsd: az állam képviselője) ítélte a…

Tovább

Louis Sachar: Bradley, az osztály réme

Mivel nem régen olvastam a Kevingyerek borzalmait, magától értetődő volt az összehasonlítás. Bradley is, Kevin is destruktív, a destruktivitására nincsen magyarázat, s a destruktivitás mindkettejüknél erőszakban mutatkozik meg, legyen az fizikai vagy verbális erőszak. Kevin mindkettőben jobb.…

Tovább

Jules Verne – Zórád Ernő: Sztrogof Mihály

Gyerekként sem szerettem nagyon ZsülVern regényeit. A Grant kapitány gyermekei volt az első, ami a kezembe került, és egy életre elvágta bennem a bárminemű szimpátiát az ide-oda utazgatós, meg a roadmovie-típusú művek iránt. A Várkastély a Kárpátokban- és a Sztrogof Mihály (miért nem Mihail…

Tovább
süti beállítások módosítása