Sci-fi klasszikusok képregényben 2016/5. Próbálom felidézni, melyik volt az első Fazekas Attila képregény, amivel találkoztam. De nem nagyon sikerül. Leginkább a Támadás a Föld ellen-re gyanakszom. Vagy A kiberneroszok tündöklése és bukásá-ra. Vagy... Sorolhatnám.  Megvan! Megvan! A…

Az Ivanhoe úgy maradt meg bennem, mint az egyik olyan történelmi regény, amivel középkamasz gyerekkoromban alaposan megszenvedtem. Az az önellentmondásom, miszerint elég korán felismertem, hogy egy elkezdett könyvet simán abba is lehet hagyni annak ellenére, hogy belekezdtem, és marhára nincs…

  Nos, túl sok képregényt olvasok. Kicsit vissza kellene térni a szépirodalomhoz. De rendre jön valami, ami a kezembe erőlteti, fészkeli, kényszeríti magát. Aminek képtelen vagyok ellenállni.  Itt van ez a Diabolik is. Hallottam róla, láttam borítókat, de kicsit sem érintett meg a létezése.…

Írta: Giancarlo Berardi, Maurizio Manteroközreműködött: Claudia Salvatori Rajzolta: Giancarlo Caracuzzoközreműködött: Laura Zuccher Egy újabb képregény a Sergio Bonelli Editore-tól, csak most nem a Frike Comics, hanem az Anagram Comics kiadásában. Havonta egyszer pótlok némely hiányosságokat egy…

Nagyon lelkes voltam Simak előzőleg olvasott, A város című könyvét illetőn. Rögtön és azonnal a kedvenceim között landolt. Az a helyzet, hogy ezt a Ha megáll az időt előtte olvastam, tán két könyvvel. Ez is ott várakozott türelmesen a figyelmemre a polcon hosszú évek óta. Mindig elsodorta valami,…

Marvelben nagyon nem vagyok otthon. Elsősorban azért, mert nemes egyszerűséggel nem érdekelnek a szuperhősös történetek. Ez nálam genetikai hiba, nem tehetek róla,  az esetemben hibásan működött a kulturális evolúció.  Hogyan került mégis a kezembe és a birtokomba egy tősgyökeres, igazi és…

  Többször kezdtem bele ebbe a könyvbe az évek során. Többször hagytam abba ezt a könyvet az évek során. Indokot nem tudok mondani. Azért nem, mert ezzel a mostani olvasással csont nélkül és azonnal a kedvenceim között landolt. Mindenestül. Hasonlóan jártam vele mint…

Mint annyi minden mással a krimiirodalommal sem vagyok naprakész. Én vagyok a 21. század antipolihisztora. Amit látok, hogy krimi annyi van, hogy Dunát lehet vele rekeszteni, de az vagy Agatha Christie utánkiadás, vagy amerikai, vagy skandináv. Vagy ha már Agatha, akkor Raisin (író: M. C.…

Vannak olyan Asimov-könyvek, amiket még nem olvastam. Eddig ez is azok közé tartozott. Évek óta itt van a polcomon, réges-régen happoltam a Rukkolán. (Ha nem ismered, egy jó kis könyvcserélő oldal, onnan a szakkifejezés is.) De aztán valahogy nem került még sor rá. Aztán valamelyik este,…

Mantra: nem kedvelem a szuperhősös képregényeket. Mint az immár köztudott. Valahogy olyan legyintősen fárasztók az amerikai túlzásaikkal és kiszámíthatóságukkal. A Batman valahogy határeset. Legalábbis filmben. De még így sem felhőtlen a viszonyunk. Nem is tudom, Batman-képregényt olvastam-e már?…

Állítólag vannak, akik tényleg elolvasták az Iliászt is és az Odüsszeiát is. Mármint Devecseri Gáboron kívül. Én még nem. Többször belefogtam, hol ebbe, hol abba, de valami mindig elsodorta Homérosz eposzait.  Viszont úgy gondolom, nincsen ember, aki ne tudná, miről szólnak. Legalább nagyjából.…

AZ IRODALOM KLASSZIKUSAI KÉPREGÉNYBEN 13. Néha büszke vagyok arra, hogy önvizsgálatom szerint nincsenek a múltamban gyökerező görcseim. – Könnyű neked: ufó vagy! – mondta erre Szerelmetesfeleségtársam. – Miért, nálad sem vettem ilyesmit észre, kedvesM!– Én is ufó vagyok?– Összekerül, ami…

Nem tudom, miért szokott rá Leonyid Szolovjov (1906–1962) a török Naszreddin Hodzsa történeteire, de két könyvet is megjelentetett róla. Ha nem találkoztál még vele, akkor Naszreddin Hodzsa olyasféle figura mint Lúdas Matyi , Thyl Ulenspiegel vagy Kaleb, a lator, Campanile remek figurája (nem is…

Elfogult vagyok mindennel, ami Asterix-füzet. A rajzfilmekkel, filmekkel, figurákkal, miegyebekkel egyáltalán nem. Nem tudsz olyan Asterix-képregényt mutatni nekem, amiben ne lennék képes valami jót találni. A legtöbben ráadásul nem valamit találok, hanem ahogy van, jónak tartom.  Azonban amikor…

Azt, hogy miképpen találkoztam első ízben Sebők Imre képregényeinek az újra kiadásával, meg hogy egyáltalán kicsoda is ő, az előző Sebők-képregény, A repülő ember értékelésében leírtam. Ezáltal némileg elettem önmagam elől az ebédet. Kicsit bajban is vagyok, hogy miről fog szólni ez az…