Egy félművelt panelproli nagyon szubjektív olvasó-naplója a 21. század negyedéről

Moha olvasó-NAPLÓJA

Moha olvasó-NAPLÓJA


Dylan Dog – 1. különszám: A lélek sötétsége

Pár gondolat egy minden szempontból kuriózum horror-füzetről

2022. augusztus 01. - Mohácsi Zoltán

Írta: Claudio ChiaverottiRajzolta: Patrizio Evangelisti Bár nem a Dylan Dog a legkedvencebb Sergio Bonelli-s fumetttim (olasz képregényem), ha valahol szembe jön velem, nem állok félre, hogy elmenjem melletem.  Ezzel a füzettel egy weboldalon találkoztam. Először az ára hökkentett meg: manapság…

Tovább

Dampyr 7.: Delta Blues (+ A mocsárban született)

Zene és borzalom (nem borzalom-zene), avagy mi van a mocsárban a büdösön kívül?

Mauro Boselli – Maurizio Dotti A mocsárban született – Delta Blues   Igencsak lemaradtam a Dampyrok értékeléseinek a megírásával. De mostanában annyi képregényt olvastam, hogy az már önmagában is sok. Ráadásul ennek a képregény-mennyiségnek a nagy része, fumetti, olasz képregény volt. Annak a…

Tovább

Dylan Dog – 2. Anna Never kísértete – Teliholdas éjszakák

Az első olyan „Dylan Dog”-képregény, amire azt mondom: pazar!

     TELIHOLDAS ÉJSZAKÁK  Írta: Tiziano Sclavi; Rajzolta: Montanari & Grassini   ANNA NEVER KÍSÉRTETE  Írta: Tiziano Sclavi; Rajzolta: Corrado Roi A Dylan Dog is a Sergio Bonelli Editore istállójának egyike. Eredetileg a könyvtárban futottam össze vele, és kalandvágytól űzötten magamhoz…

Tovább

Dampyr 3.: A csontvázak partja (+ Tiltott terület)

Emeljük a téteket: legyen hát két alvilági úr, akikkel a dampyréknak küzdeniük kell!

Mauro Boselli – Maurizio Dotti Marhaság a köbön! Blődli! De komolyan! Ezerszer mondtam: nem szeretem a horrort. Azt is elmondtam, miért: alantas ösztönökre épít, a félelemre, a borzalom kívánására (mármint ha mást ér), a rettegésre, a babonára és a legendákra. Sosem szerettem a trancsírt, a…

Tovább

Csepella Olivér: Nyugat + zombik (egy rakás nagylelkű ember és Csepella Olivér képregénye)

Egy nagyon magyar képregény tabudöntöget, de nem megy semerre

Rettentő UNALMAS vagyok! Mint egy nagyon idős, reszketeg hangú, bizonytalan léptű bácsika, csak ismételgetem magamat szüntelen. Nem szeretem a ZOMBIKAT. A Walking Dead képregény huszonegykét részét elolvastam, nézegettem, aztán érdeklődés hiányában búcsút intettem neki. Belátom, azért ez nem futó…

Tovább

Dylan Dog – Dampyr

Vajon mire jut két olasz képregényhős fúziója?

Írta: Mauro Boselli – Bruno BrindisiRajzolta:Roberto Recchioni – Giulio Antonio Gualtieri – Daniele Bigliardo Karácsony másnapja van. Szerelmetesfelségtársamtól kaptam több kiló Dampyr-képregényt. Egy híján az összes hiányzót. Azt az egyet azért nem, mert ahol megrendelte a többit, az az egy ott…

Tovább

Dampyr – A sötétség gyermeke 1/3.: Tengerparti ​fantomok

A dampyr története klasszikussá válik. Ha máshogyan nem, a történetének a hangulatában

Mauro Boselli – Luca Rossi Á, a fenébe, már önmagában sem bízhat az ember! De most komolyan! Nincs megbízhatóbb ember nálam, aztán nézd, mi történt már megint! Miközben blogomszerte közismert, hogy nem szeretem a horrort, a vámpíros történetektől meg egyenesen a hideg ráz. Erre mi esett meg…

Tovább

Dampyr – A sötétség gyermeke 1/1-2.: A sötétség gyermeke – Éjjeli horda

Dampyr frenetikus bemutatkozása a délszláv háborúban, magyar szereplőkkel

Mauro BoselliMaurizio ColomboMajo Az előző Dampyr-értékelésem elolvasása után (ami a sorozat második kötetéről szólt, és aminek az első oldala, Budapest-látképével azonnal levett a lábamról) Szerelmetesfeleségtársam elkérte tőlem a könyvet, hadd nézze meg a rajzait, mert: – Olyan jól írtál a…

Tovább

Dampyr 2.: Transylvania Expressz (+ A hét város rejtélye)

A történetet felejtsd el gyorsan! De a képeket nem fogod, garantálom!

   Mauro Boselli – Majo    Nos, ez a képregény azok közé tartozott, amelyekből most semmiképpen sem akartam hazahozni egy darabot sem a könyvtárból. Unom a csihi-puhit, a vér fröcsögését, az egykaptafa fantasyt, a szuperhősöket, a sorozatgyilkosokat, az ezoterikus lényeket. a vámpírokat,…

Tovább

Dylan Dog – 9. Morgana – A halálon túl

Egy zombi-álomtörténet és egy Halál-alkus sorozatgyilkosos líra

A Dylan Dog előző száma, a nyolcadik, azzal a Boszorkányüldözéses, konzervativizmus gyűlölttel, a tömbösített lefasiztázással eléggé kiakasztott, kedvemet szegte a sorozattal kapcsolatban. De ha már kihoztam a könyvtárból ezt a kilencedik füzetet, úgy voltam vele, legyen, hátha ez igazi rémálmas…

Tovább

Dylan Dog – 8. Éjfél után (+ Boszorkányüldözés)

Egy roppant szórakoztató és egy nagyon buta ideológiai történet

Ja, aha, megint a rémálom-nyomozó. Az előző füzet mássága után kíváncsi voltam, milyen az, amikor valóban rémálom-nyomoz. A helyzet az, hogy ezzel a kötettel ismét sikerült némileg mellényúlnom a könyvtárban. A két történet közül az első sorozatgyilkosos, semmi túl-, más- és egyéb világ, de a…

Tovább

Dylan Dog – 7. Emlékek a félhomályból (+ A hosszú búcsú)

A rémálom-nyomozó egy sorozatgyilkos és a múlt szerelmének nyomában

A Sergio Bonelli Editor képregényeivel hazánkban a Frike Comics Kft. foglalkozik. A Sergio Bonelli Editor Olaszország legnagyobb, leghíresebb kiadója. Vannak képregényei, amelyek százezres nagyságrendben fogynak. A történetek cselekményesek, akciódúsak, krimik, thrillerek, misztikus- és…

Tovább

Szergej Lukjanyenko: Éjszakai Őrség (Őrség 1.)

Vámpírokról, varázslókról, zombikról, szivárványos pónikról, a Moncsicsiről, és egy könyvről

  Nem tudom pontosan, hogyan alakult így. Soha nem foglalkoztam velük mélyebben, semmiféle érdeklődés szintjén. Azt hiszem, különösebben nem is találkoztam velük sehol sem. Stoker Drakulája meg volt. A Vámpírok bálja is, röhögtem rajta, de mégis kuszának és erőltetettnek tartottam. Pedig…

Tovább

Robert Kirkman – Charlie Adlard – Stefano Gaudino: Élőhalottak 23. – Suttogások és sikolyok

The Walking Dead 23.

Kezdjük azzal, hogy az epizód címe ezúttal nagyon rosszul sikerült. Nem önmagában, hanem az asszociáció miatt: valószínűleg ember nincsen, legalábbis egy bizonyos életkor fölött, akinek ne Bergmann ugyanezen című filmje jutna eszébe. Viszont Bergman filmjének semmi köze nincsen zombis kedvencünkhöz.…

Tovább

Robert Kirkman – Charlie Adlard – Stefano Gaudiano: Élőhalottak 22. – Új kezdet

The Walking Dead 22.

A Negan-féle háború lezárása után, úgy gondoltam, részemről befejeződött a The Walking Dead, innentől már csak újabb bőr a rókáról, semmi más, csak üzlet, egy jól bejáratott brand lendkerekes önlendülete. Ugyan erre utalt már az is, hogy az előző rész végén Rick, tudod, a jók egykori rendőr vezetője…

Tovább
süti beállítások módosítása