Egy félművelt panelproli nagyon szubjektív olvasó-naplója a 21. század negyedéről

Moha olvasó-NAPLÓJA

Moha olvasó-NAPLÓJA


Szűcs Gyula – Budai Dénes: Café Postnuclear I.

Magyarország Mad Max-ül, avagy a mozgalmas nihil történettelensége

2023. szeptember 19. - Mohácsi Zoltán

Nem feltétlenül vezet nagyon messzire a kérdés, de többször gondolkodtam azon, ha minden mindennel összefügg, és ha nincsenek véletlenek, ha mindennek oka van, akkor vajon melyik könyv miért kerül az utamba? Különösen azok, amelyek nyom nélkül múlnak el. Valahol olvastam erről a képregényről. Az,…

Tovább

Queesa – Ppyong: Bűnös beszélgetések 1.

Kiléptem a komfortzónából, s máris egy manhwa-val kezdtem. Mert cihopatás krimi.

Soha nem fogott meg a mangák világa. Nekem valahogy pont annyira tökre egyforma mind, miképpen azon a híres mémes-fotón, amin egy nagy kupac kínai van, és a szöveg arra buzdít, mondjuk meg, ki a gyerek, ki a felnőtt, ki fiú, i a lány, ki a férfi, ki a nő... Szóval nekem az összes mangában…

Tovább

George R. R. Martin: Tuf utazásai

Mondd ki az első nevet, ami erről a könyvről az eszedbe jut? Lem!

Ha R. R. Martin, akkor Trónok harca. Amiből a negyedik résznél kiábrándultam, az ötödiknél egy kicsit visszaábrándultam, de a lelkesedésem lelohadt. A filmsorozatot sem néztem végig. Nem azért, mert nem érdekelt, hanem mert elfogyott az érdeklődés. Nem eldöntöttem, eldöntöttük, hogy akkor, na ja,…

Tovább

Geoff Johns – Jason Fabok: Batman – Három Joker

Jokerból egy is elég, erre itt áradat van belőle! De ettől még nem jó egy képegény. S ez?

Az elmúlt ötvenhat évem alatt volt egy pillanat, amikor kedveltem a szuperhősös történeteket. Úgy tizensehány éves lehettem, és drága Nagyikámék szomszédjában, a szomszéd csemetének, Tibinek volt egy nagy kupac, angol nyelvű Superman-je, Pókember-e és Batman-je. Kölcsönadott egy nagy kupaccal néhány…

Tovább

Dylan Dog – 2. különszám: A ​Horror Klubja

Mesék a Loch Ness partján, avagy ami valós, ami álom, de különben tudja a fene!

Írta: Tiziano SclaviRajzolta: Corrado Roi Ahogyan írtam az eredetileg gyalázatos minőségben élesített, előzőleg olvasott Dylan Dog-kötet értékelésében (ha két olvasóm nem hívja fel a figyelmemet, hogy gyakorlatilag olvashatatlan a bejegyzés a helyesírási és elírási hibák miatt, még most is égnék…

Tovább

Tiziano Sclavi – Angelo Stano: Dylan Dog 10. – Dylan Dog története (+ Senki története)

Szürreális horror-metafizika színesben

A Dylan Dog-sorozat a neves olasz képregénykiadó Sergio Bonelli kiadó egyik legnépszerűbb sorozata. Magyarul eddig tizenkét teljes és két fél száma jelent meg. A két fél azért fél, mert mindkettő egy-egy másik Bonelli-főszereplővel együtt kitalált Dylan Dog-kaland. Az egyik partner a Dampyr, a…

Tovább

John Sandford: Lucas Davenport 1. – Soha ne ölj!

Sorozatgyilkosos, versolvasó, játékíró rendőrös krimi, olyan szerzőtől, akinek a nevét sem hallottam eddig

– Nézd csak, mit találtam itt, a könyvtárban! – mutatott egy könyvet lelkesen Laci, munkahelyem egyik szakácsa, aki marha finoman tud főzni, ha van hozzá kedve, s akivel szoktunk beszélgetni az irodalomról. John Sandford egyik könyve volt a kezében. Nem ez.  Jobbára Laci szokott nekem ajánlani ezt…

Tovább

Jiří Marek: Autómesék

Mesék is, meg nem is, szatíra is, de nagyon, humoros is, meg kedves is, meg szomorú is

  Jiří Marek-nek nagy gyorsan ez a negyedik könyve, amit a közelmúltban olvastam. Az első a  Régi bűnügyi történetek volt. Aztán következett Az Albatrosz-rejtélye, azután meg a csudaremek Boldogkor. A bűnügyi történetek nem volt átütő, de szórakozásként pompásnak tartottam. Az Albatrosz-szal…

Tovább

Erma Bombeck: Édes ​rabszolgaság

A család szépséges kínjai, keservei, megpróbáltatásai. De mi benne a szép, az édes?

Idén harmadik alkalommal nyaraltunk Gyulán. De csak most jutottunk el a gyulai könyvtárba. Személyi programszervezőm, Szerelmetesfeleségtársam talált egy olyan lehetőséget, hogy vezetetten is meg lehet látogatni a könyvtárat. Aham, mindketten rábólintottunk, ez lesz a jó! Mindösszesen négyen…

Tovább

Aldous Huxley: Szép ​új világ

Mennyire jó regény az antiutópia egyik fő klasszikusa?

ALDOUS HUXLEY antiutópiája George Orwellé mellett az antiutópiák netovábbja. Vannak követőik bőségesen, de ők lettek, maradtak a legnagyobbak. Mindkettő a jövőben megvalósuló diktatúrák működéséről fantáziál, mindkettő örök kedvence az olvasó népségnek, mindkettő erősen feketelistás volt a sokak…

Tovább

Johannes Mario Simmel: Nem ​kell mindig kaviár

Közhely lett, de kár érte, mert sokkal jobb mint amilyen képzeteket kivált

Ha a Nem kell mindig kaviár szóba kerül, ha egyáltalán, akkor mindenkinek az 1977-es, az egykori NSZK-beli sorozat jut eszébe. Amiből e szövegtől balra is láthatsz egy képkockát az alapmű könyv borítóján. Rajta, ugye a főszereplő, a Thomas Lieven-t alakító Siegfried Rauch, az NSZK hetvenes években…

Tovább

Hihetetlen! Magazin – Ott vagyunk az elmédben! (2023 június–szeptember, Különszám)

A totális kontroll nem csupán külső tényező, az elménk ellenőrzését is jelenti

Többször elmondtam: van bajom ezzel a magazinnal. Több is. Egyfelől, hogy ex chatedra, források megjelölése nélkül pusztán acsak kijelent. Ezáltal több mint bulváros. És emiatt nem vehető komolyan. Másfelől meglehetősen zárt a szerzőgárda létszáma, mintha csak egy szűk haveri kikk írna mindent.…

Tovább

Harry Harrison: Bill, ​a galaktika hőse

Sci-fi-paródia, amiben ott van korunk veleje, s mi meg kínunkban végigröhögjük az egészet

Harry Harrison neve nekem eddig A technicolor időgépet jelentette. Még a blogom beindítása előtt olvastam, s a Molyos értékelésem annyira kurta, hogy fel sem másoltam ide. A kurtaságban annyit fogalmaztam meg, hogy, oké, olvasható, néha rötyögős, egyszer röhögős, de úgy különben időtöltésnek jó, de…

Tovább

Jiří Marek: Boldogkor

Simán ott a helye a nagy–nagy rokonok („1984”, „Szép új világ”) mellett! Na, jó, eggyel alattuk.

Jól olvasod:  BOLDOGKOR. És nem Boldog kór. Vagyis nem  egy kórságról van itten szó, kérem! De nem is Boldogkor, olyan értelemben, hogy „Mikor?”, „Hát tudod, akkor, amikor... boldogkor, na!” Hanem Boldogkor. Úgy is, mint Boldog Kor. A Boldogkor kifejezés nem csupán tulajdonnév, hanem minőségjelző…

Tovább

Bogáti Péter: Az ágasvári csata (Vidám, kalandos történet)

Csupa emlék ez a könyv, tele van hívószóval és nevetéssel és nosztalgiával. Ja, ráadásul nagyon jó!

Hej, ifjúság, fiatalság, szerelem, táborok, meg a fránya, fene nagy nosztalgiafaktor! Mert ez a könyv nekem arról szól, hogy égett a tábortűz „a” Barta Laci (akkor még) bácsi gitárolt sok mindent, például a Ballada a fegyverkovács fiáról-t, meg szintén az Omegától a Naplementét, s mi hallgattuk…

Tovább
süti beállítások módosítása