Egy félművelt panelproli nagyon szubjektív olvasó-naplója a 21. század negyedéről

Moha olvasó-NAPLÓJA

Moha olvasó-NAPLÓJA


Kockás 105. – A „Valerian”, a „Thorgal” és a „Kid Lucky” bemutatása

Mert majdnem mindig van a magazinban olyan történet is, ami méltó a figyelmemre

2022. július 25. - Mohácsi Zoltán

A Kockás magazinról nem szoktam rendszeresen írni, holott egy ideje viszonylag rendszeresen megvásárolom. Vagyis úgy igazabb, hogy nagyon rendszertelenül nem teszek ilyet. Legalább egy olyan történet mindig van benne, amire kíváncsi vagyok.  Tény, ami tény, néha frusztrál, hogy megéri-e nekem,…

Tovább

Alejandro Jodorowsky – Juan Gimenez: Metabárók ​1. – Othon és Honorata (Metabárók 1-2.)

Amikor a robotok lelkesek az emberi történelem iránt

Persze, könyvtár, hogyan máshogyan? Nem tudom, honnan a vonzalom, de látatlanban, zéró előismerettel nagy volt bennem az érdeklődés a Metabárók iránt.  Nem ismertem a történetből semmit, csak sejtettem, hogy valami sci-fi, fantasy lehet, nem figyeltem a szerzőt sem (ha figyelem, óvatosságra…

Tovább

Sebők Imre – Zsoldos Péter – Cs. Horváth Tibor: A feladat

Kamaszkori emlék, felnőttkori rácsodálkozás: több tudat, egy ember, avagy kié a személyiségünk?

A feladat című Zsoldos Péter regényből, amely 1970-ben jelent meg első ízben, 1975-ben tévéfilmet forgatott Várkonyi Gábor rendező. A film legismertebb neve a nagyon fiatal Rajhona Ádám volt. Illetve a minden bizonnyal jogdíj nélkül felhasznált Pink Floyd muzsika a Wish You Were Here albumról. Ami…

Tovább

Sebők Imre – Robert Merle – Cs. Horváth Tibor: Állati elmék

Sebők az Sebők, de hol vannak a delfines történetből a delfinek?

Robert Merle regényei a kamaszkoromban kultikusak voltak. Elsősorban ez, az Állati elmék. De azonnali befutó volt a Védett férfiak és a Malevil is. Aztán a Két nap az életet is mindenki olvasta. Az Üvegfal mögött már adott okot a fanyalgásra. Az már csak hab a Merle-tortán, hogy hosszú évekkel…

Tovább

Henry Kuttner – Cs. Horváth Tibor – Sebők Imre: Android

Egy réges-régi magyar képregény az emberi és a roboti identitásról

Ismét egy Sebők Imre-képregény. Sci-fi–feldolgozás. Az eredetiről eddig nem hallottam, nem olvastam még semmit, a szerző neve sem volt sehonnan sem ismerős. Elsősorban azért került fókuszba ez a képregény, mert Sebők Imre, másodsorban pedig azért, mert sci-fi. Nem példa nélküli ugyan a…

Tovább

Clifford D. Simak: Ha megáll az idő

Ez a gáz: egy hét múlva csak az alapproblémára emlékszem belőle

Nagyon lelkes voltam Simak előzőleg olvasott, A város című könyvét illetőn. Rögtön és azonnal a kedvenceim között landolt. Az a helyzet, hogy ezt a Ha megáll az időt előtte olvastam, tán két könyvvel. Ez is ott várakozott türelmesen a figyelmemre a polcon hosszú évek óta. Mindig elsodorta valami,…

Tovább

Clifford Donald Simak: A város

Kéccá-iksz oldalon egy tízezer évnyi univerzumtörténet, kutyákkal, robotokkal, mutánsokkal és az emberrel

  Többször kezdtem bele ebbe a könyvbe az évek során. Többször hagytam abba ezt a könyvet az évek során. Indokot nem tudok mondani. Azért nem, mert ezzel a mostani olvasással csont nélkül és azonnal a kedvenceim között landolt. Mindenestül. Hasonlóan jártam vele mint…

Tovább

Isaac Asimov: Az istenek is...

„Az ostobaság ellen az istenek is hiába hadakoznak?” – kérdezik a kötet fejezetcímei összeadva

Vannak olyan Asimov-könyvek, amiket még nem olvastam. Eddig ez is azok közé tartozott. Évek óta itt van a polcomon, réges-régen happoltam a Rukkolán. (Ha nem ismered, egy jó kis könyvcserélő oldal, onnan a szakkifejezés is.) De aztán valahogy nem került még sor rá. Aztán valamelyik este,…

Tovább

Sebők Imre – Alekszej Tolsztoj – Cs. Horváth Tibor: Halálsugár

Őrült tudósos kalandregény a világ feletti uralomról, szovjetben és képben előadva

Azt, hogy miképpen találkoztam első ízben Sebők Imre képregényeinek az újra kiadásával, meg hogy egyáltalán kicsoda is ő, az előző Sebők-képregény, A repülő ember értékelésében leírtam. Ezáltal némileg elettem önmagam elől az ebédet. Kicsit bajban is vagyok, hogy miről fog szólni ez az…

Tovább

Philip K. Dick: Vulcanus kalapácsa

Önmagában is diktatúra, aztán azon túl is lehet még küzdeni...

Egy Philip K. Dick kötet megjelenése mindig esemény. Akkor is, ha PKD tulajdonképpen mindig ugyanazt a regényt írja, ugyanarról a témáról, inkább többé mint kevésbé ugyanúgy. A regényeit jobbára az elborultság mértéke választja el egymástól. Ami elborultság nem feltétlenül szerek általi. De az is.…

Tovább

Nemere István – Haui József: A ​kupolaváros titka

Lehet, szerencsésebb lett volna úgy olvasnom, hogy dolgozik a nosztalgia-faktor

A történet alapsztorijával hol máshol, a Fülesben találkoztam első ízben. Nagyjából az a történet volt az első olyan történet, amelyben Nemere István neve a szemembe ötlött. A képregény címe ez volt: Űrkalózok fogságában. A regény eredetijének meg ez: Műkincsrablók a kisbolygón. Egyik cím sem jó,…

Tovább

Kurt Vonnegut – Ryan North – Albert Monteys: Az ​ötös számú vágóhíd (Avagy a gyermekek keresztes hadjárata)

Mesterpéldája annak, hogyan kell egy klasszikust méltó módon képregénnyé adaptálni

  Úgy jött szembe velem ez a könyv még karácsony előtt a Flórián Üzletközpont Librijében, ahogyan „elgázol egy mentőautó”. Szerelmetesfeleségtársam vette észre, de ő meg azt hitte, egy új kiadása Vonnegut klasszikus regényének. Nem ezért mentünk be, a cél egész más és önérdek nélküli volt. Mert…

Tovább

Isaac Asimov: Asimov ​teljes Alapítvány – Birodalom – Robot univerzuma IV. (Második rész)

Előjáték az Alapítványhoz

A kötet értékelése ez esetben két részes. Ez a második rész.Az elsőt itt találod. Előjáték az Alapítványhoz A bejegyzés első részében a Szukits-féle Asimov-gyűjtemény negyedik kötetében elhelyezett Alapítvány-trilógiáról volt szó.  Ez a bejegyzés a vaskos kötet negyedik regényét, az Előjáték az…

Tovább

Isaac Asimov: Asimov ​teljes Alapítvány – Birodalom – Robot univerzuma IV. (Első rész)

Igen, itt a film, és rájöttem, felismertem: egyetlen jeleneten kívül semmire nem emlékszem az alapműből

  AlapítványAlapítvány és BirodalomMásodik Alapítvány Szóval igen, a bemutatás alatt levő Alapítvány-filmsorozat miatt vettem elő az e-book formában meglevő kötetet. Ez a nagy, Szukits-féle kiadás csak így van birtokon belül, bár az Alapítvány-sorozat kötetei gyakorlatilag hiánytalanul sorakoznak…

Tovább

Noelle Stevenson: Nimona

Avagy az ekletika és az érzelem diadala esztétika független

Valahogy egyre mélyebb bennem a viszolygás a véres, cafrangos, mócsingos, darabolós, világmegváltós történetek ellen. (Mondjuk tegnap este láttuk a dán Anders Thomas Jensen filmjét, a Zöld hentesek-et. A főszereplő a végtelenül unszimpatikus, de minden szerepében briliáns Mads Mikkelsen. Nos, ez…

Tovább
süti beállítások módosítása
Mobil