Moha olvasónaplója


Robert Kirkman – Charlie Adlard: Élőhalottak 14. – Nincs kiút

Belecsapnak a lecsóba, csak úgy fröcskölnek a zombik, mi meg eshetünk kétségbe

2019. október 14. - Mohácsi Zoltán

Az előző rész, ahogy írtam, szerencsétlen tizenharmadik volt. Fogjuk rá a számmisztikára, rendben, hogy ez a tizenharmadik rész olyan kis csendesebb, semmitmondóbb és bicegősebb volt. Úgy fest, a szerzők is unni kezdték a csepegtetve adagolt akciót, s úgy gondolták, a még élők lelki nyavalygása…

Tovább

Robert Kirkman – Charlie Adlard: Élőhalottak 13. – Töréspont

Lazázás, műbalhé, de azért Walking Dead

Ha babonás lennénk, azt mondanám, ajjaj, hajajaj, a tizenharmadik kötetéhez érkezett nálam az Élőhalottak képregényformája. Mármint ajjaj, hogy a tizenharmadikhoz. Nem vagyok babonás, de kétségtelenül valóban ez a tizenharmadik rész. S hosszú bevezetés nélkül: valóban nem lett túl…

Tovább

Mark Millar – John Romita Jr.: Ha/Ver (Kick-Ass) – Első könyv

A szerzőpáros, Mark Millar és John Romita Jr. parádés szuperhős-alkotó múltat tudhat magáénak. Fel sem sorolom, külön-külön mi mindennek voltak az alkotói, mert túl hosszú lenne a lista, de mind a Marvel-, mind a DC-birodalom aktívan foglalkoztatta őket. A bibliográfiájukban olyan címek találhatók,…

Tovább

Jean-Claude Forest: Barbarella 1.

A nimfomán sci-fi-akcióhősnő

Ezt a képregényt is véletlenül találtam a könyvtárban. Amikor kinyitottam, nem hittem a szememnek. Láttam én a borítón, hogy valami francia vagy angol pasas írta, rajzolta (francia), de ahogy a képekre néztem, mintha a magyar képregény-rajzoló, Fazekas Attila rajzait láttam volna. Megnőtt az…

Tovább

Mark Waid – Alex Ross: Kingdom Come – A Te országod

Szuperhősök szuperhősök ellen avagy Watchmen újratöltve

Azért is jó olvasni, mert az ember egyre többet ismerhet meg a világból, egye több mindent tudhat. Azért rossz olvasni, mert az ember, ha becsületes, igen hamar rájön, hogy nem tud fittyfenét sem, és soha utol sem fog érni semmit. Akkor sem, ha mondjuk csak a kortárs irodalom érdekli. Ha emellett…

Tovább

Albert Uderzo: Asterix fia

Asterix 27.

Vannak könyvek, zenék, illatok, színek, hangulatok, amik egy-egy pillanathoz, személyhez kötődnek. Nekem az Asterix történetekről mindig a már bőven felnőtt Gergő fiam jut az eszembe. Nem tudom, mi mindent sikerült neki átadnom azokból a dolgokból, amiket valamiért értéknek tartok, amiket szeretek,…

Tovább

Robert Kirkman – Charlie Adlard: Élőhalottak 12. – Idegenek között

The Walking Dead 12.

Ahogy már írtam valahol, valamikor, ezt a sorozatot, pontosabban nem ezt, hanem a film-verzióját Ofi becenevű barátom tukmálta rám. Tukmálnia kellett, mert a zombis frincfrancoktól zsigerből idegenkedem, már csak teológiai alapokon is. (Meggyőződésem, hogy az ember számára adott az életre az a…

Tovább

Rick Remender – Wes Craig: Orgyilkos osztály (1987 – Reagan-nemzedék)

Kamasz Sin City nem kamaszoknak

Teljesen ismeret-szűzen emeltem le a könyvtárban a képregényes polcról. Úgy, hogy egyszer már otthagytam. Most, hogy megvárt, másodszorra már elhoztam. Akkor is, ha a képregény címe, és ez a bugyi-Barbie rózsaszín (manapság pink, mert állítólag a kettő nem ugyanaz) borító teljesen üti egymást. Ha…

Tovább

Brian K. Vaughan – Fiona Staples: Saga (Harmadik kötet)

Az űrcsalád még családabb bonyodalmai, mert a család fontos még sci-fiben is

Bárhogyan is lesz a továbbiakban, a Saga-sorozat első két kötete mindenképpen az egyik legfigyelemreméltóbb  képregény, amivel eddig találkoztam, mind hangvitelében, mind kivitelezésében, mind mondanivalójában. Ahogyan azt mind az első, mind a második kötetnél írtam. Amit annál a két kötetnél írtam,…

Tovább

Morris, Fouché & Léturgie: A Daily Star

Lucky Luke 36.

A Lucky Luke-ot rajzoló Morris-nak magyarul négy füzete jelent meg Jean Léturgie-zsal és kettő Xavier Fauche-val. Léturgie összesen nyolc, Fauche összesen kilenc Lucky Luke képregény szerzője volt, mondja a Wikipedia megfelelő szócikke. Az urak így festenek (csak, hogy tudjuk, kiket…

Tovább

Rejtő Jenő – Korcsmáros Pál: Az elátkozott part

Garisa H. Zsolt és Varga „Zerge” Zoltán csodás átdolgozásában

Ez a kötet a negyedik általam értékelt Rejtő-Korcsmáros átdolgozás. Az alapmű feldolgozásának a feldolgozása. Volt, ugye a Rejtő Jenő által írt ponyvaregény. Amit Korcsmáros Pál és Cs. Horváth Tibor képregényre álmodott. S az ő álmukat álmodta merészen tovább Garisa H. Zsolt és Varga „Zerge” Zoltán.…

Tovább

Mike Mignola: Hellboy 2. kötet

Hellboy-gyűjtemény

A kötet a kovetkező történeteket tartalmazza (Hellboy 3–4): A végzet jobb keze A gonosszal teli szelence Embernek lenni Győztes féreg Harmadik kívánság A sziget A csöndes óceán Vegyes a kapcsolatom Hellboy-jal. Ahogy most megnézegettem az általam olvasott, három első füzettel kapcsolatan írt…

Tovább

Rejtő Jenő – Korcsmáros Pál: Az előretolt helyőrség

A Rejtő-Korcsmáros képregények újratöltve Volta- és tulajdonképpen csak ismételni tudom magamat, mint egy tehetséges, önmagától tanuló szajkó. Ismételni tudom, mert már túl vagyok két felújított, színezett Rejtő-Korcsmáros és máltatlanul lemaradt Cs. Horváth Tibor képregényen. Ezeken: A három…

Tovább

Brian K. Vaughan – Fiona Staples: Saga 2.

Második nekifutás avagy mennyi van a Saga-ban?

VAJON MENNYI VAN A MÁSODIK KÖTETBEN? A Saga első kötetéről a napokban írtam. Végső soron azt írtam, hogy ez a képregény egy pornóba hajló, cafatos sci-fi, Rómeó és Júlia parafrázis, betegre formázott lényekkel, és meglepő módon családcentrikus, egészséges mondanivalóval. Írtam arról, hogy a szerzői…

Tovább

Rejtő Jenő – Korcsmáros Pál: Piszkos Fred, a kapitány

A színezett, átdolgozott változat

Két dolgot rögtön és azonnal el kell mondanom! Az első az, hogy ezeknek a színezett, némileg átdolgozott Korcsmáros képregényeknek voltaképpen ha nem is egyenlő rangú, de mindenképpen kellő szerénységű és brillián sképességű alkotótársa a képrgények két átdolgozója, Garisa H. Zsolt és Varga „Zerge”…

Tovább