Moha olvasónaplója


Benyák Zoltán: Képtelen történet

Ha az író, megírja az írót, aki a maga által megírt világban kalandozik egy főhősével

2020. szeptember 13. - Mohácsi Zoltán

Nem először, hanem sokadszorra ismétlem magamat, de hátha valaki még nem tudja, így neki nem unalmas két dolog.  Az egyik az, hogy néhány szerző megkeresett már: nem írnék-e a könyvéről. Eddig egytől-egyig elsőkönyvesek voltak. Kezdetben volt bennem vonakodás. Egyfelől, mert szeretek magamnak…

Tovább

Terry Pratchett: Vége a mesének

Ha a mesék valóra válnak, bizony a fejedre eshet egy tanya

Ha már Pratchett Egy időben valamiért azt gondoltam, tudatlanul, információhiányosan, hogy Terry Pratchett egy tucat-fantasy író, a fantasy sablonjaival, sablon-alakjaival, szokásos történeteivel. Már nem is tudom, hol, mikor, minek hatására következett be a változás. Azt tudom, hogy A mágia színe…

Tovább

Mike Mignola: A ​végzet jobb keze

Hellboy 3.

Története van annak, hogy miért olvastam én már régebben is Hellboy-t, miközben néhány kivétellel nem tartoznak a kedvenceim közé a modern, szuperhősös képregények. (A Watchmen óriási és zseniális kivétel!). A horrort pedig nem kedvelem különösebben, sem képregényben, sem filmen. Igazából nem volt…

Tovább

Terry Pratchett: Az Igazság

Korongvilág 25.

Megfigyeltem: egy Pratchett-könyv után kell pár hónap regenerálódási idő számomra, amíg a következőt kézbe tudom venni, és amikor kézbe vettem, kell minimum öven oldal, hogy visszaszokjak a néha kicsit komplikált asszociációs elbeszélés technikájához. Ez utóbbit iparkodtam érthetőn fogalmazni, de…

Tovább

Terry Pratchett: Egyenjogú rítusok

Korongvilág 3. ; Boszorkányok 1.

Jó, persze, lehet, hogy tévedek, és csak azért sem érdekel az a fránya kronológia, de lám, itten vanna magát Mrs. Harry Potter, aki csak azért is beeszi magát a Korongvilág Roxfortjába, pofáncsapja az összes kételkedőt a tudásával (ami nem is az övé, csak a botjáé, de az meg kizárólag rajta…

Tovább

Stephen King: A Setét Torony – A hármak elhívatása

A Setét Torony 2.

Viszonyom King bácsival továbbra sem harmonikus, de szakítani képtelen vagyok vele. Mint egy soha nem létező gyerekkori kapcsolat, amelyről mindenki tudja, hogy nem tesz jót, mindenféle sületlenségekbe rángat bele, de mégis, minden belső ellenkezés és külső tiltás ellenére csak vele lógok. Toma…

Tovább

Stephen King: A Setét Torony – A harcos

A Setét Torony 1.

No, ez ám a feladat: értékelést írni egy könyvről, ami nem tetszett, de aminek a folytatásait el akarom olvasni, s a második kötete már itt is van a polcon, s aminek a íróját köztudottan nem szeretem, mégis egyre több mindent olvasok tőle! A temporális lebeny sérült* Stephen King soha nem lesz a…

Tovább

Orson Scott Card: Kovácsinas

Teremtő Alvin 3.

Card-nak hála, a sorozat harmadik részében, hátunk mögött tudva a második kötet féltörténelmi indiánuniós Gojko Mitič-Tecumseh feltámadós/Alvin-gyógyította történetét, visszatérünk a első rész hangulatához, cselekményéhez. Pazar, na! Leginkább az Isten-látogatta (naná, hogy nem, de ez hamar…

Tovább

Orson Scott Card: A rézbőrű próféta

Teremtő Alvin 2.

Tétova vagyok… A hetedik fiú második részében valójában nem Alvin története folytatódik, hanem a valós történelmi személy Tecumseh és testvére, a szintén valóban létezó indián próféta, Tenskwatawa történetéről szól. (Tecumseh nevéről nekem óhatatlanul és kikerülhetetlenül Gojko Mitič ugrik be, amint…

Tovább

Terry Pratchett: Időtolvaj

Korongvilág 26. ; Halál 5.

Szerelmetesfeleségtársamtól kaptam áthelyezett névnapomra (március nyolcadikáról, mert hetedikén születtem, június huszonháromra, hogy ne akarja mindenki egy ütemben letudni az ilyenkori gazdasági kötelességeit), egy másik Pratchett-könyvvel egyetemben. Nagyot cuppantottam a szellmei kéjtől, amikor…

Tovább

Isaac Asimov: Azazel

Ez a könyv úgy Asimov, hogy nem az. Legalábbis Asimov egy ismeretlen oldalát mutatja meg: a kicsit cinikus, nagyon ironikus, humoros Asimovét. A fülszöveg habkönnyű olvasmányt ígér, de részben füllent, mert a novellafüzér egyik-másika bizony jóval túlmutat a szórakozáson. Amikor először megláttam,…

Tovább

Orson Scott Card: A kegyelem ára

Zavarban vagyok ezzel az OSC-al… A kezdete zseniális: valamiféle modern archaikus nyelven elmesélt legendának a bevezetése a királyról, aki megtapasztalja, hogy a kegyelem nem mindig üdvös a való világban. S ezzel a tizenvalahanyadik oldalon meg is van, miért az a könyv címe, ami. (Mondjuk a…

Tovább

Terry Pratchett: Kisistenek

Előirat: Pratchett-et csakis Delta Vision kiadásban szabad olvasni! Mármint az eredetit nem számítva. Tárgyalás: Immár tudom, hogy Pratchett minden humorával, gunyorosságával, cinizmusával, szarkazmusával egyetemben bölcs és elgondolkodtató is tud lenni. Mert az még csak hagyján, hogy „Mégis mozog…

Tovább

Terry Pratchett: A mágia színe

Korongvilág 1. ; Széltoló 1.

Hááát… Nem mondom, hogy meggyőzettem, felszántattam, felsózattam és innentől csak Pratchett-könyveket fogok olvasni. Még csak sörözni se megyek vele. Bár, átgondolva, ha ő fizet, akkor Óudán, a hiperretró Gyógygödörben, ahol még a néni is retró, a Polgár-sarkon, mondjuk… Szóval a véleményekkel…

Tovább

Terry Pratchett: Maszkabál

Korongvilág 18. ; Boszorkányok 5.

Oké, meg vagyok véve, tokkal-vonóval! Nem tudom, mindegyik korongvilág-történet olyasféle átirat lesz-e, mint ez vagy a Vészbanyák, de az ötlet marha jó! A Budapest Bankban központi értéktárában dolgoztam. Száz darab bankjegyet bankjegy-szalagba húztunk, tíz darab százas köteget pedig pántolóval…

Tovább