Eszembe sincsen azt állítani, de még gondolni sem, hogy engem már nem lehet meglepni. Sőt, egy permanens meglepődés vagyok.  Napról napra arra ébredek rá, hogy minél öregebb vagyok, annál kevesebbet tudok. És nem azért, mintha kezdenék elbutulni. (Az kéne még, ebből a kevésből is veszteni!) S minél…

Szerzők:Giancarlo Berardi – Maurizio Mantero – Enio Valerio Piccioni A Julia továbbra sem női romantikus regény/képregény, ahogy azt a borító sugallja, hanem egy érdekes, izgalmas olasz krimisorozat. A főszereplőjének a rajzoló gyerekkori, természetesen plátói szerelme, Audrey Hepburn adott…

Mauro Boselli – Maurizio Dotti A mocsárban született – Delta Blues   Igencsak lemaradtam a Dampyrok értékeléseinek a megírásával. De mostanában annyi képregényt olvastam, hogy az már önmagában is sok. Ráadásul ennek a képregény-mennyiségnek a nagy része, fumetti, olasz képregény volt. Annak a…

  Nos, túl sok képregényt olvasok. Kicsit vissza kellene térni a szépirodalomhoz. De rendre jön valami, ami a kezembe erőlteti, fészkeli, kényszeríti magát. Aminek képtelen vagyok ellenállni.  Itt van ez a Diabolik is. Hallottam róla, láttam borítókat, de kicsit sem érintett meg a létezése.…

Magnus gróf (Dampyr 17.)Írta: Mauro BoselliRajzolta: Marco TorricelliAz ördögi vászon (Dampyr 18.)Írta: Maurizio ColomboRajzolta: ” Mostanában rengeteg képregényt olvastam. Így alakult. Jól alakult. De sokból is megárt a jó! A blogom kezd képregény-bloggá alakulni. Ami nem baj, csak nem…

Marhaság a köbön! Blődli! De komolyan! Ezerszer mondtam: nem szeretem a horrort. Azt is elmondtam, miért: alantas ösztönökre épít, a félelemre, a borzalom kívánására (mármint ha mást ér), a rettegésre, a babonára és a legendákra. Sosem szerettem a trancsírt, a belezéseket, az idióta rémlényeket.…

Utolértem magamat a magyarul megjelent Dampyr-képregények beszerzésével: ez a szám volt az utolsó, ami eddig hiányzott. Szerelmetesfeleségtársamtól kaptam karácsonyra tíz darabot, előtte a már birtokon belül volt az először megjelent hat, s mondom, már csak ez hiányzott.  A Fumax útnak indította…

Ugyan nem tudom, mi értelme van a Dampyr esetében egy különszámnak, különösen, hogy a sorozat minden kötete egy komplett történetet tartalmaz, de fogadjuk el, hogy szükség van erre a megjelölésre. Tehát a kezemben a Dampyr magyarul megjelent első különszáma. Hacsak, jár tovább mégis az agyam, nem…

Írta: Mauro Boselli – Bruno BrindisiRajzolta:Roberto Recchioni – Giulio Antonio Gualtieri – Daniele Bigliardo Karácsony másnapja van. Szerelmetesfelségtársamtól kaptam több kiló Dampyr-képregényt. Egy híján az összes hiányzót. Azt az egyet azért nem, mert ahol megrendelte a többit, az az egy ott…

Az a helyzet, hogy még mindig nem unom ezt a Dampyr-dolgot. Pedig a vámpírosdit, túlvilági szörnyesdit egy fikarcnyival sem kedvelem jobban mint eddig. Annyi borzalom, szörnyűség van a világban, hogy fel nem foghatom, minek tetézni a valóságot még kitalált rémségekkel is.  De Örök Sógorom, Pityu…

Kezdem utolérni magamat az olvasással és az értékelések írásával is. Na, jó, annyira nem, de mintha lenne fény az alagút végén... Minden lelkiismeret-furdalásom ellenére a Dampyr-ból több kötetet olvastam el mint jelenleg kellett volna, így az értékeléseikkel jócskán le is maradtam. Viszont alig…

Olvasnom kellene már a Benyák Zoltán által átküldött fantasy-könyvet is, ha már druszám olyan kedves volt és gondolt rám! A könyv megjelenése után, a marketing kellős közepén bevállalta, hogy ajánlót nem, csak véleményt fogok írni róla. (Azóta, tegnap megírtam, befejeztem végre az értékelést. Phű!…

Á, a fenébe, már önmagában sem bízhat az ember! De most komolyan! Nincs megbízhatóbb ember nálam, aztán nézd, mi történt már megint! Miközben blogomszerte közismert, hogy nem szeretem a horrort, a vámpíros történetektől meg egyenesen a hideg ráz. Erre mi esett meg immeg? Nem csupán megvettem…

Az előző Dampyr-értékelésem elolvasása után (ami a sorozat második kötetéről szólt, és aminek az első oldala, Budapest-látképével azonnal levett a lábamról) Szerelmetesfeleségtársam elkérte tőlem a könyvet, hadd nézze meg a rajzait, mert: – Olyan jól írtál a rajzokról, hogy kíváncsi lettem…

Nos, ez a képregény azok közé tartozott, amelyekből most semmiképpen sem akartam hazahozni egy darabot sem a könyvtárból. Unom a csihi-puhit, a vér fröcsögését, az egykaptafa fantasyt, a szuperhősöket, a sorozatgyilkosokat, az ezoterikus lényeket. a vámpírokat, alakváltókat, egyebeket. Mondom,…